Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
ziumi értesítőben; Dr. Dózsa Zsigmond. Életrajz az 1921-22. évi halasi gimnáziumi értesítőben. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.175. Gaál Endre (Kiskunhalas, 1834-Nyíregyháza, 1906) tanár. Elemi iskolai tanulmányait, illetve a középiskola négy évfolyamát szülővárosában végezte el. Innen a kecskeméti kollégiumba ment, ott fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1856-ban papi oklevelet nyert. Református káplánként kezdte meg a munkát Ómoravicán, de még ebben az évben meghívta a halasi református egyház tanári állásra, melyet ő 43 tanéven át töltött be 1856 és 1899 között. A tanári oklevelet is megszerezte, földrajzot és történelmet tanított. 1899-ben vonult nyugalomba. Életének utolsó éveit családja körében Nyíregyházán töltötte el. A gimnázium igazgatói tisztét - nem egymást követő - hat tanéven át töltötte be. Nagy szaktudással, kedves előadásmóddal, de szigorú követelmény támasztással, atyai jósággal végezte tanári munkáját. Fő müvei: A magyar királyok s török szultánok közt kötött békeszerződések sorozata s jellemzése a XVII. század első felében (Gimnáziumi Értesítő 1880). Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.175. Gaál Gyuláné (Reschner Ilona) (Kolozsvár, ? - ?) író, polgári iskolai tanárnő. Kolozsváron végezte el az Állami Elemi Tanítóképzőt, majd Bp.- en az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Intézetet. 1906 és 1923 között Kiskunhalason tanított magyar nyelvet és történelmet a református polgári leányiskolában. 1895-ben a Kis Világ című gyermeklapba írt elbeszéléseket. Majd 1897-től számos novellája jelent meg a Képes Családi Lapok, az Ország Világ és még sok más szépirodalmi és helyi lapban. Munkái: Porszemek (Kolozsvár, 1901) Elbeszélések (Kiskunhalas, 1908). Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.176. Gál Lajos (Kiskunhalas, 1827 - Kiskunhalas, 1909). Régi halasi redemptus család leszármazottja. Iskoláit Halason a helyi intézményekben végezte el. 1848-ban beállt katonának. A honvéd seregben a főhadnagyi rangot is megszerezte. Délvidéken, majd Szolnok mellett harcolt az osztrákok ellen. A szabadságharc leverése után rövid időre bebörtönözték. Szabadulását követően Kiskunhalason vállalt tanári állást a református gimnáziumban. Még a börtönben megkezdte a magyar őstörténet tanulmányozását. A keleti népek körében feltételezi a magyarok eredetét. Az őstörténet tanulmányozásán túl nyelvtörténettel is foglalkozott. Rendszeresen tartott e témákból felolvasásokat. Különös életének utolsó évtizedeiben sokan látogatták színes, anekdotákkal is fűszerezett előadói estjeit. Részt vett a város közéletében. Egyik kezdeményezője volt a Kuruc szobor felállításának. Idős korában faaprítás közben egy szilánk kiütötte egyik szemét. Derűs életszemléletét igazolandó állítólag ezt úgy nyugtázta, hogy „legalább felényit látok a világ hamisságából.” Sírja az új református temetőben van. Emlékét utca őrzi. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.176. Gulyás Pál dr. (Debrecen, 1899. okt. 27. - Debrecen, 1944. máj. 23.) költő. Gulyás István debreceni tanár fia. Fél szemén hályoggal született, ezért testvérei és iskolatársai közt sok bántódás érte. Debrecenben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Tanácsköztársaságot verssel üdvözölte. 1924- ben tanított Hajdúböszörményben, majd 1925- 26-ban Kiskunhalason, míg végül a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó beosztást. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Viharban címmel. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. Fülep Lajossal és Németh Lászlóval együtt szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus. Fő művei: Testvérgályák (társkötet Juhász Gyulával, Nyíregyháza, 1923); Misztikus ünnepi asztal (Bp., 1928); Tékozló (Debrecen, 1934); Az Alföld csendjében (Bp., 1943) Gulyás Pál válogatott versei (Bp., 1957). Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 179-180. Gulyás Sándor (Pacsér, 1892 - Kiskunhalas, 1957) gimnáziumi tanár, igazgató. Református családban született. Középiskolai tanulmányait a halasi gimnáziumban fejezte be 191 2-ben. Egyetemi évei alatt (1912-1916) a tehetséges tanulókat felkaroló Eötvös Kollégium tagja volt. 1917-ben kapott tanári diplomát magyar, latin és angol nyelvből. Pályakezdő tanárként - az akkor még az Osztrák - Magyar Monarchiához tartozó - Bosznia fővárosában, Szarajevóban jutott álláshoz, és két tanéven keresztül (1917 - 1919) tanított az ott élő magyar kisebbség 289
