Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
(Magyar Ipar-művészet, 1898), Örzse asszony (népi bohózat, Kiskunhalas, 1906), A tanítónők és a csipkeipar (Nemzeti Növekedés, 1908). Emlékét szobor és utca őrzi. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.168-169. Dobó Menyhért dr. (Hidas, 1835 - Kiskunhalas., 1914. márc. 9.) dr., orvos a német nyelv tanára. Apja vendéglős volt. Scheibner volt az eredeti neve. A Dobó nevet itteni tanári kinevezésekor vette fel. Német anyanyelvéhez ragaszkodott, de ízig-vérig magyar volt. Apját magyarsága miatt ellenséges svábok verték agyon 1848-ban. Bátyja nevelte és taníttatta. Az elemi iskolát Hidason, a középiskolát Gyönkön, Pápán és Nagykőrösön végezte el. Nagykőrösön Arany tanítványa volt. Orvosi diplomát a pesti egyetemen szerzett. O volt az első magyar nyelven diplomázó orvos. Orvosként Pécsváradon, majd Budán a hajógyárban dolgozott. Még tanulóévei alatt kötött barátságot a halasi Farkas Imrével, ki szintén orvosnak tanult. A barátság alatt ismerkedett meg Farkas rokonával, Kolozsvári Eszterrel, akit 1870-ben feleségül vett. 1872-ben költözött Halasra, s itt élt haláláig. Első feleségének korai halála után újranősült. Második feleségétől Hirkó Zsuzsannától kilenc gyermeke született. A református egyháztanács 1876-ban hívta meg a német nyelv tanítására a gimnáziumba. Tanári működése mellett 1890-ig az orvosi gyakorlatot is folytatta. Gazdálkodott is. Nagy érdeme volt, hogy az 1890-es évektől a Református Felsőbb Leányiskola (Protestáns Nőnevelde) munkáját is segítette tanárként és iskolavezetőként is. Ha a szükség úgy kívánta, mindkét intézményben ellátta az iskolaorvosi teendőket is. 1903-ban ment nyugdíjba. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.170. Dobos László dr. Latin-történelem szakos középiskolai tanár. A halasi gimnáziumban, mint helyettes tanár tanított az 1923-24. és az 1924-25. tanévekben. Forrás: Gimnázium Értesítői 1923-24 és 1924-25. Dobozy István dr. Városi főorvos. Mint a gimnázium iskolaorvosa 1912-1917 között a nyolcadik osztályosoknak tanította az egészségtan tantárgyat. 1919. november 8-án halt meg. Forrás: Gimnázium Értesítő 1917-1918. Dózsa Zsigmond dr. (Dés, 1879. máj. 9. — Kiskunhalas, 1922. jún. 3.), tanár. Édesapja sok mindenen keresztülment mérnök, 1848-49-ben nemzetőr, honvéd, aki a szabadságharc bukásáig őrnagyi rangot ért el, majd Angliába menekült, ahol matróz, majd kínai alkonzul is volt. Hazatérte után elvégezte a teológiát és Tordán lett lelkész. Dózsa Zsig- mondnak 13 testvére volt. Közülük 10 meghalt. Tanulmányait - miután szülei meghaltak - a nagyenyedi református kollégiumban kezdte el, az utolsó két évet Szászvárosban végezte. Érettségi után jogot tanult Kolozsváron. Végzés után szolgabíró lett Felvincen. Innen Pápára ment teológiát tanulni. Lelkészi diplomáját is megszerezte 1905-ben. Mint diplomás lelkész elfogadja a halasi református gimnáziumban megüresedett vallástanári állást. Református hittanon kívül tanított görögpótló irodalmat, stilisztikát és verstant. A város közéletében is tevékenykedett. Az első világháború után 1920-ban a szerveződő kisgazdapárt mellett tevékenykedett a helyi választások kapcsán. Az 1921- 1922. tanévben betegsége miatt szabadságra ment, és még ebben az évben elhunyt. Temetésén tanítványai nevében Nagy-Kálozi Sándor teológus, tanártársai részéről Fülöp Sándor búcsúztatta. Sírja az új református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.171. Farkas Imre dr. (Kiskunhalas: 1837 - 1920) Szülei jelentős birtokkal rendelkeztek. A középiskola négy évfolyamát a helyi református gimnáziumban végezte el. Innen Nagykőrösre ment tanulni, ahol Arany János tanítványa is volt. 1855- ben fejezte be a gimnáziumot. Orvosi egyetemen folytatta tanulmányait, s 1861-ben orvosi diplomát szerzett. 1864. február 7-én lett a halasi református gimnázium tanára. Kezdetben latint tanított, később franciát és magyar nyelvet is. Tanári munkája mellett a főgimnázium önképzőkörét is vezette néhány éven át. Az 1867 - 68. tanévben az igazgatói teendőket ő látta el. 1878. augusztus 15-én tizenöt évi eredményes működése után tanári állásáról lemondott, és birtokán gazdálkodásba fogott. Az 1886. évi országgyűlési képviselőválasztáson a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt jelöltjeként győzött, s a Szabadelvű Párt ellenzéki képviselőjeként vett részt az országgyűlés munkájában. Belvizek levezetését, csatornák építését, a községi iskola számára államsegélyt, utak építését, vasútépítést várnak tőle, de mint ellenzéki képviselőnek e tervek megvalósítását nem sikerült keresztülvinnie. Ezek ellenére az 1892. évi képviselőválasztáson újraválasztották. A következő választáson, 1896-ban újra indult, de alulmaradt a saját pártja által állított jelölttel, dr. Kolozsváry Kiss Istvánnal szemben. 1896-ban a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke lett. 1920-ban, 83 évesen halt meg. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1918 287
