Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
ban. Költészetének legértékesebb emléke „Költemények 1850-60” című kötete. Arany János nagyra értékelte tehetségét. „A honszeretet lángjait szította a mi iskolánk fiataljainak szívében is.” így emlékeztek rá a református gimnázium öregdiákjai és tartották méltónak emléke őrzését. Családi síron olvasható a neve a halasi régi református temetőben, de Kecskeméten volt eltemetve. Forrás: Vasárnapi Újság 1865. 465., Kiskunhalas Almanach 2002.163-164. Bús Imréné (Kisari Mária) (Alap, 1910. nov. 13. — Veszprém, 1997. márc. 9.) tanár. A kiskunhalasi Református Polgári Leányiskola tanára volt 1940-47-ig, ill. az általa szervezett leányinternátus vezetője. Az iskolák államosítása után a Központi Iskolában 1948 - 58-ig, a Felsővárosi iskolában 1958 - 64-ig tanított. 1964 - 68 között napközis tanárként dolgozott. Szülei 12 gyermekes református gazdálkodók voltak. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, polgáriba Dunafoldváron járt. 1921-ben érettségizett a bp.-i Evangélikus Leánykollégiumban. Felsőfokú tanulmányait az angolkisasszonyok róm. kath. Polgári Tanárképző Főiskoláján és a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta. 1935-ben magyar nyelv és történelem szakokból polgári iskolai tanári képesítést szerzett. 1937-39 között Szentendrén a Református Polgári Leányiskolában óraadó, majd helyettes tanár. Az 1939-40-es tanévben óraadó a kisújszállási Községi Polgári Leányiskolában. 1940 szeptemberétől a kkhalasi Ref. Polgári Leányiskolában helyettes tanár, 1943-tól rendes tanár. A polgáristákat és az egyéves kereskedelmi szaktanfolyam tanulóit egyaránt oktatta. A polgári iskolához tartozó kollégium - leányintézet — megszervezője, nevelő tanára, majd vezetője, aki az örökhagyó özv. Szathmáry Sándomé terveit valósította meg, olyan halasiak, mint özv. Zseny Istvánné anyagi támogatásának a segítségével. Kisari Mária tagja volt a Soli Deo Gloria mozgalomnak, cikkei jelentek meg a Protestáns Tanügyi Szemlében, a Hajnal című külmissziós lapban és munkatársa volt a Hajnalcsillag című bibliai gyermeknaptámak. 1945-ben az ő kezdeményezésére indította meg a Kisgazdapárt a Hadifogoly akciót, melynek keretében másokkal együtt segítette a halasi állomáson átszállított hadifoglyok étellel való ellátását. Tevékenyen részt vett továbbá az ostrom idején kiéhezett bp-i gyermekek halasi nya- raltatásában, felerősítésében. Az átmeneti időszakban Kisari Mária megbízást kapott az internátus berendezéseiből egy kollégium létrehozására, melyet végre is hajtott. Ez lett később a gimnázium kollégiuma. 1948-ban férjhez megy Bús Imre gazdálkodóhoz, aki akkor Demokrata Néppárti ország- gyűlési képviselő. (1950-ben született Mária leányuk.) 1975-ig Halason, utána haláláig Veszprémben élt. Búsné Kisari Máriának ellenforradalmi megnyilvánulásai és kulák származása miatt 1958- ban a Bács-Kiskun megyei rendőrkapitányság Gyönköt jelölte ki lakhelyül. Ezt a méltatlan internálást azonban egy hónapon belül hatálytalanították. Sokat foglalkozott férje családja nevezetes tagjainak (Bacsó László parasztverselő és Bacsó János egykori ságvári ref. lelkész) élettörténetével, munkásságával. A bp.-i Ráday Gyűjtemény részére kéziratos anyagokat készített a leányinternátus történetéről és a hadifogoly akcióról. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 164-165. Czirják Berta. „Az 1936. év őszén eleinte csak egy-egy napra, majd később huzamosabb időre elmaradt az a tanár, aki 31 esztendei működése alatt talán egy hónapra valót sem mulasztott sem betegség címén, sem más okból. Akik betegsége alatt felkerestük, résztvevő szívvel láttuk, menynyire szenved. De ki gondolhatta volna, hogy betegsége halálos s hogy a legszorgalmasabb, a leglelkiismeretesebb tanár többé nem teszi lábát az iskolába vezető útra?! Épp ezért, a Budapestről - ahová gyógyulást keresni ment - október 26-án érkezett a hír, mely halálát jelentette, a hirtelen s váratlan halál döbbenetével hatott mindenkire, de első sorban az igazi otthonára, az iskolára. Tanártársai, tanítványai előtt hihetetlennek tűnt fel, hogy véglegesen leszállt a katedráról. Az iskolában megszűnt a munka zaja s úrrá lett a lelkeken a gyász. De minden valószínűtlenségre rácáfolt a Kerepesi úti temető ravatalozójában felemelt ravatal s a kis sereg, mely hozzátartozóiból, tanártársaiból, barátaiból s tisztelőiből gyűlt össze a koporsó körül, hogy elbúcsúzzék a kiváló tanár, a legjobb barát és kartárs földi maradványaitól. Czirják Berta tanári működése s egész lényege összeforrott iskolánkkal, hisz 1906-ban itt kezdte meg működését s ami ereje s értéke volt, azt ez idő óta mind a mi iskolánknak adta. Erdély szü284
