Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

lőtte volt, de anélkül, hogy Erdéllyel való közösségéből egy szemernyit is engedett volna, egészen mélyre engedte élete gyökerét az alföldi homokba. Evangélikus vallású volt, de anélkül, hogy evangélikus vallási tudata árnyalatnyit is halványult volna, református egyházunknak leghűségesebb munkása lett. A tanítás és nevelés élethivatása volt, nem kenyérkereset. Hivatását a legmagasabb értelemben fogta fel és töltötte be. - A német nyelv kiváló művelője, a történelemnek lelkes szavú tanára költözött el vele sorainkból. Mint tanár alapos tudással, széles körű általános ismeretekkel rendelkezett, melyet folytonosan mélyített. Általában szigorú tanár volt, melyet folytonosan mélyített. Általában szigorú tanár volt, hanyagságot, felületességet nem tűrt, de mindig méltányos volt az igyekezettel, a törekvéssel, szorgalommal szemben. Egyszerűségre, kötelesség teljesítésre, Istenfélelmére, általában hasznos munkára igyekezett nevelni tanítványait és e tekintetben ő maga nyújtott példát egész életével. Tanártársai és felettes hatóságai mindig készséggel ismerték el szorgalmas és szakszerű munkájának a sikerét, s ez az elismerés egyik legzöldellőbb koszorú Czirják Berta sírján. Munkakedve és munkabírása határtalan volt. Tanári hivatása nem merítette ki munkaerejét, maradt kedve, lelkesedése és ideje egyházunk missziói munkaágai szolgálatára is. Mint a Református Nőszövetség titkára és a Leánykor elnöke kiváló és értékes munkát végzett. Fáradhatatlan tevékenysége Kiskunhalas társadalmának tiszteletét, kedves modora, szelíd, békeszerető lelke mindazok szeretetét megszerezte számára, akik vele közelebbi érintkezésben állottak. Eltávozásával nehezen pótolható, nagy űrt hagyott maga után iskolánknál, de itt maradt örökségül erényekben gazdag egyéniségének drága emléke-zete, melyet pályatársai, tanítványai soha el nem múló kegyelettel fognak őrizni. Hívő vallásos lelke Istenéhez tért, mi pedig itt maradottak hirdetjük: nem veszett el az az élet, mely lelke kincseit sokakra költötte. Legyen emléke áldott!” Dr. Thúróczy Dezsőné igazgatónő nekrológja halála alkalmából. Forrás: Kiskunhalasi Ref. Polgári Leányiskola Értesítője 1936-37.

Csiky Anna. Polgári iskolai tanárnő, magyar- történelem- földrajz szakon szerezte diplomáját. Debrecenben született 1899. július 10-én. Kiskunhalasra kerülése előtt Dunavecsén volt polgári iskolai tanár, illetve iskolaigazgató. 1941 szeptemberétől dolgozott Kiskunhalason a református polgári leányiskolában. Kathona Margit halálát követően 1943 decemberétől az iskola igazgatásával bízta meg a fenntartó egyháztanács. Ezt a feladatkört az

iskola államosításáig, illetve megszűnéséig látta el. Mint igazgató jelentős szervezési feladatot látott el a polgári iskola általános iskolává történő átszervezése terén. 1948 őszén elköltözött Kiskunhalasról. Forrás: Gszel- mann Á.: Református Polgári Leányiskola története (kézirat) 1982. 219,221,227. old.

Csontó Lajos ecsegi (Miskolc, 1836. febr. 27. - Miskolc, 1906. ápr. 15.) tanár és igazgató a református gimnáziumban. Iskoláit Miskolcon kezdte, majd a német nyelv elsajátítása végett Késmárkra ment tanulni két évre, de a középiskolát Miskolcon fejezte be. Teológiát tanult Sárospatakon. Itt Erdélyi János volt a tanára. Tanulmányait megszakítva neve- lősködött Cseley Antal családjánál. Onnan visz- szatérve folytatta tanulmányait a teológián, de emellett nevelősködött is Patakon az Ónody családnál. A teológia elvégzése után a főiskolán maradt. Innen hívta meg a halasi egyháztanács tanárnak 1862-ben. Ugyanebben az évben vette feleségül Apáthy János sárospataki főiskolai tanár leányát, Júliát. Pedáns, rendszerető tanár volt. Az igazgatói tisztet 1864-65, 1869-70, 1872-73-ban 1-1 évig viselte. 1876-ban ismét megválasztották az iskola élére, s igazgató volt 1899-ig. Tevékenyen részt vett a társadalmi életben is. Presbitériumi jegyző is volt. Nyugdíjas éveit - 37 évi szolgálat után - szülővárosában töltötte az őt szerető családja körében. 1904- ben régi betegsége megújult. 1906-ban húsvét első napján halt meg. Nagy érdeme a halasi múzeum, a gimnáziumi régiségtár létrehozásában való közreműködése, a gyűjtemény rendezése, folyamatos gyarapítása, megnyitása a nagyközönség előtt. Az iskola könyvtárát folyamatosan fejlesztette, rendszerezte s országosan is elismert szinten tartotta, nyilvános könyvtárrá tette. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.167.

Dékán Sámuel Torontálvásárhelyen született 1876. dec. 3-án. A középiskolát Pancsován, Kisújszálláson és Iglón végezte el. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Debrecenben végezte. A tanár285