Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

lőtte volt, de anélkül, hogy Erdéllyel való közössé­géből egy szemernyit is engedett volna, egészen mélyre engedte élete gyökerét az alföldi homokba. Evangélikus vallású volt, de anélkül, hogy evangé­likus vallási tudata árnyalatnyit is halványult volna, református egyházunknak leghűségesebb munkása lett. A tanítás és nevelés élethivatása volt, nem kenyérkereset. Hivatását a legmagasabb érte­lemben fogta fel és töltötte be. - A német nyelv kiváló művelője, a történelemnek lelkes szavú tanára költözött el vele sorainkból. Mint tanár alapos tudással, széles körű általános ismeretekkel rendelkezett, melyet folytonosan mélyített. Általá­ban szigorú tanár volt, melyet folytonosan mélyí­tett. Általában szigorú tanár volt, hanyagságot, felületességet nem tűrt, de mindig méltányos volt az igyekezettel, a törekvéssel, szorgalommal szem­ben. Egyszerűségre, kötelesség teljesítésre, Isten­félelmére, általában hasznos munkára igyekezett nevelni tanítványait és e tekintetben ő maga nyúj­tott példát egész életével. Tanártársai és felettes hatóságai mindig készséggel ismerték el szorgal­mas és szakszerű munkájának a sikerét, s ez az elismerés egyik legzöldellőbb koszorú Czirják Berta sírján. Munkakedve és munkabírása határta­lan volt. Tanári hivatása nem merítette ki mun­kaerejét, maradt kedve, lelkesedése és ideje egyhá­zunk missziói munkaágai szolgálatára is. Mint a Református Nőszövetség titkára és a Leánykor elnöke kiváló és értékes munkát végzett. Fáradha­tatlan tevékenysége Kiskunhalas társadalmának tiszteletét, kedves modora, szelíd, békeszerető lel­ke mindazok szeretetét megszerezte számára, akik vele közelebbi érintkezésben állottak. Eltávozá­sával nehezen pótolható, nagy űrt hagyott maga után iskolánknál, de itt maradt örökségül erények­ben gazdag egyéniségének drága emléke-zete, me­lyet pályatársai, tanítványai soha el nem múló ke­gyelettel fognak őrizni. Hívő vallásos lelke Iste­néhez tért, mi pedig itt maradottak hirdetjük: nem veszett el az az élet, mely lelke kincseit sokakra költötte. Legyen emléke áldott!” Dr. Thúróczy Dezsőné igazgatónő nekrológja halála alkalmából. Forrás: Kiskunhalasi Ref. Polgári Leányiskola Ér­tesítője 1936-37. Csiky Anna. Polgári iskolai tanárnő, magyar- történelem- földrajz szakon szerezte diplomáját. Debrecenben született 1899. július 10-én. Kiskun­halasra kerülése előtt Dunavecsén volt polgári isko­lai tanár, illetve iskolaigazgató. 1941 szeptemberé­től dolgozott Kiskunhalason a református polgári leányiskolában. Kathona Margit halálát követően 1943 decemberétől az iskola igazgatásával bízta meg a fenntartó egyháztanács. Ezt a feladatkört az iskola államosításáig, il­letve megszűnéséig látta el. Mint igazgató jelentős szervezési feladatot látott el a polgári iskola általá­nos iskolává történő át­szervezése terén. 1948 őszén elköltözött Kiskun­halasról. Forrás: Gszel- mann Á.: Református Polgári Leányiskola tör­ténete (kézirat) 1982. 219,221,227. old. Csontó Lajos ecsegi (Miskolc, 1836. febr. 27. - Miskolc, 1906. ápr. 15.) tanár és igazgató a refor­mátus gimnáziumban. Iskoláit Miskolcon kezd­te, majd a német nyelv elsajátítása végett Kés­márkra ment tanulni két évre, de a középiskolát Miskolcon fejezte be. Teológiát tanult Sárospa­takon. Itt Erdélyi János volt a tanára. Tanulmá­nyait megszakítva neve- lősködött Cseley Antal családjánál. Onnan visz- szatérve folytatta tanulmányait a teológián, de emellett nevelősködött is Patakon az Ónody család­nál. A teológia elvégzése után a főiskolán maradt. Innen hívta meg a halasi egyháztanács tanárnak 1862-ben. Ugyanebben az évben vette feleségül Apáthy János sárospataki főiskolai tanár leányát, Júliát. Pedáns, rendszerető tanár volt. Az igazgatói tisztet 1864-65, 1869-70, 1872-73-ban 1-1 évig viselte. 1876-ban ismét megválasztották az iskola élére, s igazgató volt 1899-ig. Tevékenyen részt vett a társadalmi életben is. Presbitériumi jegyző is volt. Nyugdíjas éveit - 37 évi szolgálat után - szülőváro­sában töltötte az őt szerető családja körében. 1904- ben régi betegsége megújult. 1906-ban húsvét első napján halt meg. Nagy érdeme a halasi múzeum, a gimnáziumi régiségtár létrehozásában való közre­működése, a gyűjtemény rendezése, folyamatos gyarapítása, megnyitása a nagyközönség előtt. Az iskola könyvtárát folyamatosan fejlesztette, rend­szerezte s országosan is elismert szinten tartotta, nyilvános könyvtárrá tette. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.167. Dékán Sámuel Torontálvásárhelyen született 1876. dec. 3-án. A középiskolát Pancsován, Kis­újszálláson és Iglón végezte el. Egyetemi tanulmá­nyait Budapesten és Debrecenben végezte. A tanár­285

Next

/
Thumbnails
Contents