Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

zenét is tanult. Zenei műveltségét a Zeneakadémián mélyítette el. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte el, majd mint kegyesrendi papnövendék Bp.-en teológiai tanulmányokat folytatott. Ez mellett ugyancsak Bp.-en latin-görög szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1913-ban a váci Kegyesrendi Gimnázium tanára lett. 1921. szeptemberében került Halasra, a Református Gimnáziumba. Ezt megelőzően 1920-ban kilépett a rendből és megnősült. Itteni tízéves tanári munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az ének és a zenei kultúra kialakítása mellett a klasszikus hagyományok ápolója is volt. Megszervezte a város zenekedvelőiből a szimfonikus zenekart, és megalapította a Zenekedvelők Egyesületét. Kettős hivatásának élt. Törékeny szervezete volt, sokat betegeskedett. 1930-ban gyógykezelés céljából Bad-Ausse fürdővárosban kezeltette magát, ott halt meg. Újratemetése Halason 1930. okt. 5-én volt. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.159.

Biczó Géza kiskéri (Nagykőrös, 1853. febr. 20.- Bp., 1907. nov. 4.) festő, grafikus. Művészeti tanulmányait a bp-i Mintaiskolában kezdte meg, majd 1876-77-ben a bécsi művészeti akadémián folytatta. 1875-85 között Kkhalason a Református Gimnáziumban és a helyi protestáns, később leányiskolában rajzot és szépírást tanított. Közben hosz- szabb müncheni tanulmányúton járt. 1880-1882 között két tanéven át Nagykőrösön tanított. Visszatérése után még három éven át dolgozott a gimnáziumban. 1885-ben Budapesten, a VII. kerület állami gimnáziumában vállalt munkát. Elsősorban rajztehetsége kiemelkedő. Halasi tartózkodása alatt kapott megbízást a református egyháztanácstól, hogy fesse meg a gimnázium jeles tanárainak, az egyház kiemelkedő személyiségeinek arcképét. E feladatát teljesítette, portréképei a gimnázium dísztermében láthatók. 1873-tól két évtizeden át a Vasárnapi Újság illusztrátora. Halasi portréit is közölte a Vasárnapi Újság (Baksay Sándor, Karacs Teréz). Festményei népies zsánerport- rék. (Kun leány, Kun ember, Alku, Máj szer, Csizmadiaműhely, Sutulás, Az újonc). Néhány arcképe (Arany János, Balassi Bálint, Hunyadfal- vy Pál, Szily Kálmán) az MTA képzőművészeti gyűjteményében található, illetve a történelmi eseményeket ábrázoló tollrajzai a Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában. Régészeti ásatásokon is készített grafikákat (Árpádhalom a tetétleni pusztán, Nagykőrösi ásatások). Műve: Pár szó a gimnáziumi rajztanítás érdekében (Kiskunhalasi Református Lyceum értesítője, 1877- 78. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 161-162.

Biky Gábor (Forgolány, Ugocsa megye, 1896. jan. 7. - ?) Református lelkész és okleveles vallástanár. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, 1915-ben érettségizett. Teológiai tanulmányokat Debrecenben a Magyar Királyi Tudomány- egyetemen folytatott 1915-1919 között. Teológiai tanulmányai mellett nyolc félévet végzett magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakon. Jól beszélt németül. 1919-20. között segédlelkész volt a Debreceni Kollégiumban. Később Forgolányban, Tivadarfalván majd Fehérgyarmaton segédlelkész 1923-24-ben. 1924. március 1-jén került Kiskunhalasra. Még fehérgyarmati segédlelkész korában megnősült, felesége Kacsó Ilona. Házasságukból két fiúgyermek született. 1929 nyarán a debreceni Dóczi Református Leányiskolában választották meg tanárnak, ezért itteni álláshelyéről lemondott. Forrás: Gimnázium iratai 210/1924-55, 10/1929- 30,19/1925-26.

Bírta István Latin és görög nyelvek tanára. Tanári oklevelét 1905-ben szerezte. Első munkahelye a halasi gimnázium volt. Két tanéven keresztül dolgozott itt. 1907 nyarán szülővárosába, Szatmárnémetibe ment tanárnak. Forrás: Gimn. évkönyvei 1905-06,1906-1907

Bulcsú Károly (Bűd, Abaúj megye 1827 - Kecskemét, 1865) költő. Petőfi Sándor és Tompa Mihály kortársa. Apja ref. lelkész. Sárospatakon tanul, majd joggyakornok Pesten. Két évig volt a halasi gimnázium igazgató tanára az 1853—54 és az 1854—55. tanévben. A márciusi ifjak között lelkesedett a forradalmi eszmékért. Az elsők között állt be Kossuth seregébe honvédnek. Tizenegy csatában küzdött hősiesen. Súlyos sebesülése után Klapka György tábornok személyesen tűzte mellére a Vitézségi Érdemrendet. Világos után még mindig betegen gazdatiszt testvérénél rejtőzködött a galíciai határszélen. Később a Teleki grófoknál nevelősködött. Teleki Lászlóval a későbbi időben is levelezett. Okleveles pap és ügyvéd volt, mégis inkább a tanári hivatást vállalta. Nehéz körülmények között tanított Losoncon. Innen hívták el Halasra. Iskolavezetői teendői mellett irodalmat és történelmet tanított. Feleségül vette Thorma Imre halasi főbíró szépséges leányát, Katalint. Halasról Kecskemétre került, ott működött mint a jog és a teológia tanára. 1865- ben halt meg harctéri sebesülésből maradt tüdőbaj283