Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
rendből és a halasi református egyház meghívásának eleget téve Kiskunhalasra jött a gimnáziumba tanárnak. Kiváló tanár, természetrajongó, önmagát állandóan képző, munkájáért lelkesedő ember volt. A Természet- tudományi Közlönyben rendszeresen jelentek meg szakcikkei. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium felkérésére szakmai tanulmányt készített. Nevelőmunkájában a jellemképzés volt fő törekvése. Szaktárgyai mellett gyorsírást tanított. Szertára második otthona volt. Elsőrangú és példamutató természettudományi gyűjteményt állított össze. Halála előtt még megtartotta utolsó óráját, szokása szerint megnézte, hogy bezárta-e a szertárt, hazament és meghalt. Temetésén 1917. augusztus 8-án Pataky Dezső igazgató búcsúztatta: „A romboló kór, minek csíráit ott, az ő kedves szertárában oltotta magába kínos fájdalmakkal őrölte őt. Iskolánk törzséhez tartozott már régen szolgáló, derék iskolai szolgánk.” Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 155-156. Báthory Gábor (Nagyvály, 1867 - Kiskunhalas, 1953) tanár. Harmincegy évig volt a gimnázium tanára. Református papi családból származott. Eredetileg papnak készült, j elesen végezte a teológiát, s néhány évig káplánként működött. Kolozsvári káplánsága idején tanári oklevelet szerzett magyar és német nyelvből. Meghívással Halasra került vallástanárnak 1897-ben. Később átvette a német nyelv oktatását és magyar irodalmat is tanított. 1903-ban a Dunamelléki Ref. Egyházkerülettől megbízást kapott az V-VI. osztálynak való egyháztörténeti kézikönyv készítésére. 61 éves korában 1928-ban nyugdíjazását kérte. 31 évi működésével teljes mértékben megérdemelte az iskolát fenntartó egyház elismerését, a tanulók és a szülők háláját. Városunk társadalmi életében is sokat tevékenykedett. A városi Népművelési Bizottság elnökévé választotta. Magára vállalta a Diákszövetség elnökségét is. Elnöke volt továbbá a Revíziós Liga helyi csoportjának. Elnöke volt a Zenekedvelők Egyesületének. Nyugdíjaztatása után a Ref. Egyház főgondnokává választották. Kiváló szónok volt. A kuruc szobor felavatásakor (1904), a hősi halottak ünnepén és más jeles alkalommal mondott beszédeivel bizonyította tehetségét. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 156. Bernáth Lajos (Dömsöd, 1869. aug. 23. - Dunaharaszti, 1945. ápr. 23.) irodalomtörténész, író. 1892-ben a bp.i Tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. 1892 - 93-ban Kisújszálláson 1894-től 1898-ig Kun- szentmiklóson, 1898-tól 1919-ig Nagykállón és Kiskunhalason volt magyar-latin szakos gimnáziumi tanár. 1919-ben szerkeszti a Halasi Munkás című lapot. A Tanács- köztársaság idején lelkes tevékenységet fejtett ki a munkásság oldalán. A halasi direktórium szellemi irányítója. A Halasi Vörös Újságban ódával köszöntötte a Tanácsköztársaságot. A forradalmak alatti magatartása miatt elbocsátották és vizsgálatot indítottak ellene 1919. augusztusában. 1921-22-ben a bp-i Bethánia alkalmazottja, majd a bp-i baptista teológiai szeminárium óraadó tanára 1925-ig. Az ellene folytatott vizsgálatok lezárása után 1926-ban nyugdíjazzák, Du- naharasztin élt 1934-től haláláig. Költeményei, egyházi és világi tárgyú dolgozatai jelentek meg. Protestáns iskolai drámákkal foglalkozott, verseket, elbeszéléseket, a Borsszem Jankó című lapba szatirikus és politikai verseket írt (1887-1919). Főbb művei: Protestáns iskolai drámák, (Bp., 1903.), Huszonnégy esztendő, költemények 1-2 (Kkhalas, 1910-11.), Kürtjelek a magyar éjszakában. (Vallásos költemények. Dömsödi Bernáth néven. Bp., 1922.), Bácskai vőfélykönyv. (Dömsödi Lajos néven, Jánoshalma, 1927.), Dömsödi dalok, dömsödi képek 1886-1936. (Dunaharaszti, 1936), 1800 éves titok feltárása 1 -3 (Bp., - Dunaharaszti, 1933-1937), Názáreti Jézus. (Költői elbeszélés, Dunaharaszti, 1938)., Palástalan papnak prédikációi. (Dunaharaszti, 1940). Emlékét intézmény őrzi. Forrás: Kiskunhalas Almanach2002.159. Bertalan István (Szombathely, 1890 - Bad- Ausse, 1930) tanár. Apja a szombathelyi katolikus nagytemplom kántora volt. A zene szeretetét, talentumát apjától örökölte. Hatéves volt, amikor apja meghalt. Gimnáziumi tanulmányai mellett 282
