Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
működött a Halasi Diákok Angol-Amerikai köre. Ennek keretében levelezési mozgalom indult. 365 angol nyelvű könyvvel gazdagodott általa az ifjúsági könyvtár. Ebben a tanévben szervezték meg a diákönkormányzatot, mely „hatáskörét nem lépte túl, a tanárokkal egyetértésben járt el”. Az 1947^18. tanévben már érvényesültek Rajk László belügyminiszter intézkedései. Az önképzőköri munka hanyatlani kezdett, s a tanév végével meg is szűnt. A cserkészcsapat működése is lehetetlenné vált. A Soli Deo Gloria mozgalom beszüntette tevékenységét. Nem tartották meg a Csendes napokat. Az ifjúsági munkát, a sportkört és az Ifjúsági Vöröskeresztet a Diákönkormányzat - mely az Országos Nemzeti Diákszövetséghez csatlakozott - irányította.475 Az államosítás 1947. február 10-én a szövetséges hatalmak - Anglia, Egyesült Államok, Franciaország és a Szovjetunió - megkötötték a békeszerződést Magyarországgal. Ebben kötelezték a mindenkori magyar kormányzatot az alapvető emberi szabadságjogok, ezen belül a kulturális, a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartására is. A vallásszabadság természetesen az iskolaügyre is vonatkozott. Alig hogy megkötötték a békeszerződést, a Keresztury Dezsőt váltó Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter a hitoktatás fakultatívvá tételére tett javaslatot. Elképzeléseit pártközi értekezlet is tárgyalta, de a közvélemény ellenállása miatt kénytelenek voltak elvetni a tervet. Már 1946 tavaszán olyan hírek jutottak el a halasi egyháztanácshoz, hogy az iskolák államosítására rövidesen sor kerül. A témával egyháztanácsi ülésen is foglalkoztak, ahol Ván Benjamin lelkész-elnök előterjesztette, hogy „országszerte tiltakozások észlelhetők a kormány azon állítólagos célkitűzéséről, hogy az iskolai fenntartói jogokat az egyházaktól elvegyék. Ezen tiltakozásokból lehet sejteni, hogy a kormányzatnak vannak ilyen célkitűzései. Javasolja, hogy a halasi egyház is intézzen felterjesztést a miniszterelnökséghez az iskoláknak felekezeti kézbeni meghagyása iránt annál is inkább, mert a halasi egyház a felekezeti elemi iskolákat is fel akarja állítani.” A presbitérium határozatban fejezte ki ragaszkodását az iskolákhoz az egyháztanács 1946. június 19-i ülésén. A város polgármestere megbeszélésre hívta meg az iskolafenntartókat az esetleges államosítással összefüggő kérdések megbeszélése céljából. Ván Benjamin nyilatkozatot juttatott el a polgármesterhez, melyben egyértelműen kifejezte azon véleményét, hogy „a zsinat által hozandó döntéshez fogom magam mindenben szabni; mert Krisztus Urunk és az Anyaszentegyház hűséges katonájának vallom magam. Az én egyéni életem teljességgel beolvad az Egyházam életébe, s a Zsinatot döntése meghozatalában az én előre tett felelőtlen nyilatkozatommal a világi hatóságok előtt meg nem kisebbítem, mert teljesen megbízom a feljogosított Atyák bölcsességében, az egyházhoz való hűségében és mély hazaszeretetében. Nekik engedelmeskedem, parancsukat várom a szolgálatra.” Egyháztanácsi ülésen ehhez még hozzátette: „A Zsinat és a presbitérium nem azt teheti, amit tenni szeretne, hogy egyházunk iránti mély szeretetünket kifejezzük, hanem azt teszi, amit a lehetőségek közt tenni lehet.”476 211
