Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Révai József és Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt vezetői, 1947 decemberében, illetve 1948 márciusában beszédeikben egyre sürgetőbb feladatként határozták meg az egyházi iskolák államosításának szükségességét. Ortutay Gyula miniszter 1948 áprilisában a Kisgazdapárt választmányi ülésén bejelentette, hogy törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé a nem állami iskolák államosítása ügyében. E kérdésben egyeztető tárgyalásokat is folytatott a baloldali pártok vezetőivel. 1948. június 11-én miniszterelnöki utasítást juttattak el minden tankerületi főigazgatósághoz, mely szerint az egyházi fenntartású óvodák, iskolák, a velük kapcsolatos kollégiumok és más intézmények épületeit, berendezéseit, felszereléseit és egyéb vagyonát az 1948. január 1-jei állapotoknak megfelelően „zár alá kell venni, s azokat elidegeníteni nem szabad.”477 Az országgyűlés 1948. június 16-án tartott ülésén a „sürgősség” kimondása mellett tárgyalta és elfogadta az 1948. évi 33. sz. törvényt „A nem állami iskolák fenntartásáról, az állam által való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba való vételéről és személyzetének állami szolgálatba való átvételéről” - vagyis az egyházi iskolák államosításáról, azaz minden ellenszolgáltatás nélküli elvételéről. A törvény végrehajtási utasítása 1948. június 27-én jelent meg. Ennek alapján a helyi állami tanügyi szervek mindenütt állami tulajdonba vették a korábban nem állami intézményeket. Ezt megelőzendő a Konvent javaslatára és támogatásával az egyháztanács még 1947. november 9-én valamennyi iskolai és nevelési intézményét kollégiumi szervezetben egyesítette. Kiskunhalasi Református Szilády Áron Kollégium néven, melybe öt intézmény tartozott: Gimnázium, Polgári Leányiskola, Református Általános Iskola, Fiú Intemátus, Leányotthon. A kollégium rektorává Gulyás Sándort választották. Az intézkedés hiábavalónak bizonyult, mert mind az öt intézményt állami tulajdonba vették. Alapleltár szerint csak a gimnázium berendezései, felszerelései - az épületen és a nagykönyvtárban lévő könyvek nélkül - az alábbi mennyiségben és értékben kerültek az állam kezébe:478 Az államosítás adatai Darab Érték (Forintban) I. Bútorok 575 134075,00 II. Irodai felszerelés 13 2834,00 III. Tanári könyvtár 400 9656,70 IV. Földrajz szertár 92 2234,00 V. Természetrajzi szertár 1816 39958,00 VI. Fizikai szertár 1567 93007,00 VII. Testnevelési szertár 206 41177,00 VIII. Rajz szertár 335 3084,00 IX. Igazgatói könyvtár 273 10865,80 X. Ifjúsági könyvtár 1120 10351,00 XI. Zeneszertár 87 6030,75 XII. Régiségtár 287 7500,00 Összesen 6771 360733,25 212
