Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
tüzelőanyag vásárlásra 2000 forintot tudtak fordítani. A tantermek felszerelési hiányosságainak pótlására csak 1947 tavaszán kerülhetett sor. Összességében az iskolát a helyi egyháztanács nagyobbrészt saját erőből hozatta rendbe. 1946 és 1948 között 30000 forintot biztosított e célra, míg ugyanerre az időszakra összesen 14000 forint állami támogatás jutott.471 Október 25-étől tüzelőanyag hiánya miatt „téli munkarend” bevezetésére került sor. Egyszerre csak négy tantermet fűtöttek, s ezekben 8-11 között, illetve 11-14 között 4-4 osztályt tanítottak 40 perces órákban. Ilyen módon folyt a tanítás december 21-ig. A tanítást január 21-én folytatták, de téli munkarend szerint. Február 10-eés 17-e között újból szénszünetet kényszerültek adni. A tanévet úgy tudták a rendes időben befejezni, hogy a húsvéti és pünkösdi szünetet rövidítették. A polgármester javaslatára az egyháztanács foglalkozott egy kereskedelmi jellegű középiskola felállításának lehetőségével. Szívesen vállalták volna ennek megszervezését és működtetését a megszűnő gimnáziumi négy alsó évfolyam helyén. Néhány szaktanár kivételével a tanári ellátást is biztosítani tudták volna. Az egyháztanács véleménye szerint is szükség lenne egy gyakorlati jellegű középiskolára Kiskunhalason, mely nemcsak a város, de a környék érdekeit is szolgálhatná. Természetesen az iskolafenntartási joghoz és az állami támogatáshoz ragaszkodtak. A vallás- és közoktatási miniszter a főigazgató útján kért tájékoztatást az itteni feltételekről, s bár kedvező véleményt kapott, a tervezett kezdés 1947 szeptemberében mégis elmaradt, nem sikerült létrehozni a kereskedelmi középiskolai oktatást.472 1946. február 1-jén kikiáltották a köztársaságot. Ezzel összefüggésben minden nevelőnek esküt kellett tenni. Az egyházi alkalmazásban állók esküszövegében kifejezésre jutott az egyházi iskolák részbeni autonómiája is. „Én ... esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy a Magyar Köztársasághoz és annak alkotmányához hű leszek, Magyarország törvényeit, az egyházi főhatóságom útján közölt törvényes rendelkezéseit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzőm, és hivatali kötelességemet pontosan és lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítem. Isten engem úgy segéljen.”473 Rajk László belügyminiszter 1946. június 18-a és 27-e között kiadott rendeletéivel feloszlatta az összes, 1945 előtt is létezett, illetve azóta szerveződő ifjúsági és felnőtt vallásos és civil egyesületet. Csak a legszorosabban vett hitbuzgalmi célú egyesületek működését engedélyezte. E rendeleteket úgy értelmezte a gimnázium igazgatósága, hogy az iskolát ez lényegében nem érinti.474 Az 1946-47. tanévben még egyértelműen érvényesült a gimnázium egyházi jellege. A valláserkölcsi nevelést a szokott módon végezték. A tanítást imával kezdték, és imával fejezték be. A reggeli áhítatokat megtartották. Ellenőrizték és szervezték az egyházi szertartásokon történő megjelenést. Működtek a Bibliakörök. A „Csendes napok” 1947 áprilisában gazdag programmal mentek végbe. Működtek az ifjúsági egyesületek is. A Szász Károly Önképzőkör öt szakosztállyal működött. A Soli Deo Gloria mozgalom keretében három csoportban folyt a munka. A Bocskay cserkészcsapat két rajban végezte munkáját. A katolikus diákok a Diákkongregációban tevékenykedtek. Új szervezetként 92 taggal működött az Ifjúsági Vöröskereszt. Megalakult és 210
