Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
160. A Református Polgári Leányiskola és a Református Általános Leányiskola nevelőtestülete az 1947-48. tanévben Alinak: Dr. Szőke László, Wirtz Jánosné, Sáppelt Angyalka, Imreh Ilona, Zana Dezső. Ülnek: Karsay Sándorné, Paczolay Istvánná, Csíki Anna igazgató, Kiss Gyuláné, Sütő Józsefné 1946 őszén új tantárgyként az általános iskolai és a gimnáziumi osztályokban is bevezették a „Mindennapi kérdések” óráját. E tárgyra heti egy órát szántak azzal a nem titkolt céllal, hogy részint a tanulók vallási kötődését gyengítsék, másrészt azok politikai „átképzését” szolgálják. Ezzel összefüggésben rendőrségi eljárás is folyt a gimnáziumban. A mindennapi kérdések óráján állítólag az egyik tanuló demokrácia ellenes, azaz antidemokratikus kijelentést tett. Ez a rendőrség tudomására jutott, a tanulót beidézték. A többi tanuló a rendőrség elé vonult, követelték társuk kiengedését. A rendőrség Solya Mihály és Túrán László hetedik osztályos tanulókat nemcsak kizáratta az iskolából, de még a városból is kitiltotta. Öt tanulót rendőrségi felügyelet alá helyeztek, emellett iskolai megrovásban is részesültek. Két tanár szigorú dorgálásban részesült.470 A Szilády Áron Református Gimnáziumban és a Református Általános Iskolában még az 1946 -47. tanév kezdetén, sőt az egész tanév folyamán sem végezhették az oktató- nevelőmunkát a megszokott és elvárható módon. A törzstag nevelők közül még mindig hiányzott Kováts István és Táczi Szabó Győző. A két általános iskolai és az öt gimnáziumi osztályt „csak éppen megfelelő módon” rendbehozott és berendezett termekben tudták elhelyezni, de legalább egyszerre és délelőttönként folyhatott a tanítás 50 perces órákban. Az igazgató a tanév beindításáról az egyházkerület püspökének írt jelentésében úgy értékelte az iskola helyzetét, hogy „az kielégítővé vált”. Az ablakok üvegezése, ablakkeretek és padok javítására 3000, a kályhák pótlására, javítására 1000, 209
