Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
1945 szeptemberében a tanév elején a munkát még a Felsővárosi Elemi Iskolában kezdte meg a gimnázium, mivel az épületet az orosz katonaság még megszállva tartotta. Novemberben szabadult fel az iskola, de olyan állapotban, hogy ott tanítani nem tudtak. Szinte egyetlen ablak nem maradt épen. Két tantermet tudtak csak fűteni. Nagy nehezen négy tantermet sikerült rendbehozni, s az osztályok váltakozva csak kétnaponként jártak iskolába. December 16-án fűtőanyag hiánya miatt szünetet kényszerültek adni, és csak február 23-án kezdték el újra a tanítást, de akkor is csak úgy, hogy a szülők önkéntes adományából tudták a négy tantermet fűteni. Reggel a tanulók iskolába menet néhány darab tűzifát is magukkal vittek.466 Az első félévet csak március 21-én tudták lezárni. Április 8-án már nyolc tanteremben folyhatott a tanítás. Fölvetődött olyan vélemény is, hogy a tanévet csak július közepén fejeznék be, de a szülők tiltakozása miatt úgy döntöttek, hogy befejezik a tanévet júniusban, de a tavaszi szünetet elhagyják illetve megrövidítik. Húsvétkor négy, pünkösdkor csak két nap szünetet adtak. A tanév folyamán az egész országban megkezdődött a nevelök világnézeti átképzése. Ennek céljából „átképző” tanfolyamokat szerveztek, melyeken a nevelőknek meg kellett jelenniük. A központi, Budapesten szervezett tanfolyamra Győré Géza, dr. Szőke László és Babay Béla tanárokat küldték el a nyári szünidőben. Kiskunhalason a város összes nevelőjének részvételével 1946 augusztusának utolsó hetén négy napos világnézeti átképző tanfolyamot szerveztek. A megnyitót Bundzsák István nemzetgyűlési képviselő tartotta. A tanfolyam előadásait, témáit és előadóit úgy állították össze, hogy minden iskola szerepelni tudjon, illetve az előadók maguk választhatták meg az általuk elmondandó és fontosnak tartott témát: Gulyás Sándor: Az iskola hivatása nehéz időkben. Asztalos Andor: A demokratikus eszmék fejlődéstörténete. Róna Gábor: A tanyai nevelés új feladatai. Sütő József: Tanító, tanár és diák viszonya. Albecker Mária Paula: A népi kultúra helye a népi demokráciában. Maurer Hugó: A demokrácia társadalmi formái. Csíkszentimrei Kálmán: A politikai nevelés. Komáromi Béla: A magyar irodalom nagy demokratái. Maurer Hugó: Munkásosztály és kapitalizmus. Bognár Margit: A vallás és a demokrácia. Csiky Anna: Magyarország földrajzi elhelyezkedése. Huszár Dezső: Egy vidéki népiskola társadalomrajza.467 Az 1945-46. tanév kezdetekor öt tanár hiányzása is nehezítette a munkát. Hosszabb ideig beteg volt Gulyás Sándor igazgató. A nyugatra menekült Jerémiás Lajos csak 1946 áprilisában tért haza. Sütő József angol fogságba esett, onnan visszatérve csak novemberben kezdhetett el dolgozni. Kováts István orosz hadifogságból a tanév végéig sem tért haza. Táczi Szabó Győző vizsgálati fogságban majd pedig előzetes letartóztatásban volt a tanév egész ideje alatt.468 Az 1945. évi földreform következtében a gimnázium fenntartási alapját képező Páka birtokot az egyház elvesztette. Ez jelentős anyagi gondokat okozott. Az egyház, mint fenntartó nem tudott csak csekély formában hozzájárulni az iskola fenntartásához. Az eddig biztosított tandíj és egyes kedvezmények szinte teljesen megszűntek. A földigénylő bizottság nemcsak az 1000 holdas Páka birtokot, hanem az egyház tulajdonában lévő más földterületeket is igénybe vette. Füzesen 43, Balotán 190, Debeák-Szarkás területén 910, Felsőkisteleken 155 katasztrális hold egyházi földet osztott szét.469 208
