Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
is. Azt december első hetében átszervezték a megalakuló és működő pártok számára is képviseletet biztosítottak a város vezetésében.453 December 12-én a Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek képviselőiből megalakult a Nemzeti Függetlenségi Bizottság helyi szerve, melyben delegált tagként helyet kapott a gimnázium igazgatója, Gulyás Sándor és Paczolay István tanár, mint a pedagógus szakszervezet küldöttje.454 A pedagógusok szakszervezetét december 10-én alakították meg a város nevelői. Elnökévé Gulyás Sándort, jegyzőjévé Paczolay Istvánt választották meg.455 Közel kéthónapos kényszerszünet után 1944. november 9-én kezdődött meg újra a tanítás a város iskoláiban. Mivel a gimnázium épületét kórház céljaira lefoglalta az orosz katonaság, a tanítást a Felsővárosi Elemi Népiskolában kezdték meg. A gondokat fokozta, hogy Gulyás igazgató munkájára alig számíthattak, mivel a városi tanács az eg'esz város oktatásügyének irányításával, újraszervezésével bízta meg. Ezt a feladatkört 1945 májusáig látta el.456 Nagy érdeme volt Gulyás Sándornak abban, hogy a város összes iskolájában, beleértve a tanyai iskolákat is, hogy még ha nehézségek árán és rossz körülmények között is, de megkezdődött a frontátvonulás után a tanítás. Az 1944-45. tanévben folytatták le az igazolási eljárásokat. Az Ideiglenes Kormány 15/1945. sz. rendelete alapján Kiskunhalason is létrehozták a bizottságot a pedagógusok igazolása céljából. A nyolctagú testületben a különböző pártok és szak- szervezetek delegáltjai kaptak helyet. Egyénenként véleményt alkottak a tanárokról, korábbi társadalmi és politikai magatartásukról. ítéletük sorsdöntő és megfellebbezhetetlen volt. Lényegében az 1939. szeptember 1-jét követő magatartásukat vizsgálták, hogy az „nem sértette-e a magyar nép érdekeit”.457 A bizottság a tanárok döntő részét igazoltnak tekintette. Kováts István és Sütő József igazolására csak később került sor, külön eljárás keretében, mivel katonai szolgálat illetve hadifogság miatt nem tartózkodtak Kiskunhalason. Jerémiás Lajost is csak később igazolták, miután hazatért Németországból. Táczi Szabó Győző igazolására nem került sor, mivel őt letartóztatták, majd pedig bebörtönözték. Gulyás Sándor igazgatót és Szilágyi Ferenc tanárt „feddéssel igazolták”. Gulyás Sándort a bizottság meghagyta igazgatói munkakörében, de a fizetési ranglétrán öt éven át nem léphetett előre.458 1945. április 30-án, illetve június 21 -én rendeleti úton intézkedett a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter arról, hogy a használatba vett tankönyveket felül kell vizsgálni. Azokat, melyek nem felelnek meg a politikai változások igényeinek, ki kell vonni a forgalomból, avagy egyes tananyagrészeit el kell hagyni. Ugyanakkor rendelték el az iskolai könyvtárak állományának felülvizsgálatát is.459 A fasiszta jellegű, irredenta és szovjetellenes könyvek selejtezésével kapcsolatban Gulyás Sándor igazgató jelentést tett a tankerületi királyi főigazgatónak: „Nálunk ez a felülvizsgálat már 1945 februárjában megtörtént. Az iskolában megjelent az orosz katonai városparancsnok és utasítására az egész tanári kar közreműködésével, saját megítélése alapján 103 fasisztagyanús könyvet válogattak ki és tettek félre. Jegyzék készült ezekről, annak alapján a könyveket a rendőrség helyi vezetőjének kívánták átadni, de közben, 1945 februárjában orosz katonaság szállta meg az iskolát, s valószínűleg azokat több más könyvvel és az osztálynaplókkal együtt eltüzelték.” Ugyancsak 205
