Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
ebben a levélben számolt be az igazgató a nagykönyvtár sorsának alakulásáról is: „Az 50.000 kötetes könyvtár a helyén maradt. Oda vihettük egyéb felszerelési tárgyaink egy részét is. Az orosz parancsnok javaslatára két terem ajtaját befalaztattuk, az ablakokat deszkával beszögeztettük. Az ablakok feltörése azonban szabad prédává tette a könyvtárt.” 1945 augusztusában újból át kellett vizsgálni a könyvtárt. Ennek eredményeként újabb 31 könyvet selejteztek ki és adtak át a rendőrség politikai osztályának.460 A Konvent 1946 őszén kérdőív formájában kért jelentést az iskola 1944-45. tanévi állapotáról. Ebben leírták, hogy a felszerelésben szenvedtek el nagyobb károkat. Az épület ablakai súlyosan megrongálódtak az orosz katonai megszállás alatt. Az 1944—45. tanévben felvettek 372 nyilvános és 71 magántanulót. A magántanulók közül 36-an lányok voltak. Bizonyítványt a tanév végén 294 tanuló kapott. Bácskai tanulók az iskolában már nem voltak. Az orosz megszállás alatt az osztálynaplók megsemmisültek, így mulasztási kimutatást sem tudtak a tanévről készíteni. A tananyagot rövidített formában végezték el. Érettségi vizsgára jelentkezett 36 nyolcadik osztályos tanuló. Visszalépett egy, megfelelt a vizsgákon 35 jelölt. Közülük továbbtanultak 24- en. Rendkívüli tárgyként tanították az orosz nyelvet. A tanév folyamán az irattár nagy része elveszett, eltűnt, csak elenyésző része került elő. A Soli Deo Gloria működött, megalakult a M ADISZ, újjáalakult a cserkészcsapat 60 fővel.461 Gimnázium és általános iskola együtt 1945. augusztus 16-án írta alá az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke az általános iskola létesítéséről szóló rendeletet. Lényegében ez az iskolatípus az 1940. évi 20. törvény alapján kialakított nyolc osztályos népiskola átalakított és továbbfejlesztett változataként jött létre. Felsőtagozata az 1945—48 közötti időben kiépült. Ezzel párhuzamosan a nyolc osztályos középiskola négy osztályúvá lett, a polgári iskolák megszűntek. A tankötelezettséget a 6 - 14 éves korosztályra terjesztették ki. A részletes tanterv és utasítás 1946 júniusában jelent meg. Ez szerint „az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvetően nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önművelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje”.462 Az általános iskolában használandó tankönyvek 1946-tól folyamatosan jelentek meg, de csak rövid ideig használták azokat, 1950-ben mind kivonták a forgalomból. Az új iskolatípust létrehozó rendelet lehetővé tette, hogy egyházak is alapítsanak ilyen oktatási intézményeket. A halasi református egyház már 1942-ben elhatározta, hogy mintegy 70 évi szüneteltetés után újból vállalja az elemi szintű oktatást is. A Szathmáry Sándométól örökölt vagyon terhére kívánták akkor az elemi oktatást újból beindítani. Ez azonban a háborús körülmények miatt elmaradt. A háború után, az általános iskola létrehozásakor újból elérkezettnek látták az időt arra, hogy az elemi szintű oktatást is megszervezzék, ha részben a kényszerítő körülmények miatt is. Az egyháztanács támogatta a református általános iskola létrehozását és teljes kiépítését, s azt 1949-ig megvalósíthatónak is tartotta. A református polgári leányiskolát folyamatosan nyolc évfolyamos leány általános iskolává kezdték átszervezni oly módon, hogy 206
