Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Az osztályfőnök ilyenkor osztályánál (rendszerint a végén) tartózkodjék. Kötelező a hallgatás: a munkaidő alatt, az óraközi szünetek végét jelző csengetés pillanatától kezdve (tehát sorakozás, felvonulás alatt, az osztályokban, előadó termekben, öltözőkben, stb.), a teremben a tanár jelenlétében, általában minden „vigyázz” vezényszó után. Halk beszéd folyhat: 3/4 8-tól 8-ig az osztálytermekben, amikor a lecke átismétlése folyik. Az előadótermekben és az udvaron, ha a tanár megengedi (pl. fizikai gyakorlat, talajtoma, stb. közben). A folyosón óraszünetekben. Halk beszéd, amelyik csak a szomszéd tanulóval folyik, de a távolabb levő már bele nem kapcsolódhat. Kirándulásokon a város belterületén, múzeumokban, gyárlátogatások alkalmával, közlekedési eszközökön (vasút, villamos, autóbusz), a kísérő tanárnak esetről esetre megadott engedélyével halk beszélgetés folyhat. Különösen fontosnak látom, hogy itt, ahol a nagyközönséggel közvetlen érintkezésbe kerülnek a tanulók, önfegyelmük fokozatosan fékezze hangosságukat és mozdulataikat. Gyakran az egész iskoláról alkot rossz véleményt a közönség egy osztály vagy egyetlen tanuló helytelen magatartása miatt. Az iskolai Rendtartás értelmében az iskola épülete reggel 730-től áll a tanulók rendelkezésére. Tehát hazulról úgy kell a tanulóknak elindulniuk, hogy ennél az időpontnál előbb lehetőleg ne érjenek az iskolába. Kivétel a vidékről bejáró tanulók esete, akikre nézve az iskola igazgatója külön intézkedik. A meghatározott idő előtt (750) az iskolába érkezőket rossz idő esetén be kell engedni az épületbe, jó időben pedig az igazgató rendelkezése szerint megfelelő helyen (udvar) gyülekezzenek és 750-kor csendben és rendben vonulnak osztályaikba. Szigorúan ügyeljünk arra, hogy a tanulók ne ácsorogjanak az utcán, és ott egymásra ne várakozzanak. Az osztályfőnök a tábla, tinta, kréta, szivacs rendbentartásával, az óraközi felügyelettel, a kulcsok gondozásával megbíz egy tanulót, ennek a neve: hetes. A hetes teendői továbbá: a naptári és trianoni keltezésnek 7 óra 50-kor a tábla bal sarkába való felírása. (1940. j anuár 20. Trianon XX. éve.: b./ Az osztálylétszámnak a tábla jobb sarkába való felírása.) Feltünteti az osztály tényleges létszámát, a hiányzók és jelenlevők számát. Mindezt rövidítve L. H. J. jelző- betűk után. c./ A létszámot az első tanítási órán a belépő tanárnak, a már meghatározott módon, szintén a hetes jelenti. A második vagy későbbi tanítási óra kezdetén csak reggelijelentéshez képest beállott változást kell jelenteni. Pl. rosszullét miatt hazament X. Y. Hasonlóan megbíz egy tanulót az ajtó nyitásával és betevésével, ennek a neve: ajtónyitó. Az osztály sorakoztatásával, a ki-, vagy bevonulásra való vezényléssel és a vonulások rendben tartásával megbízott tanuló neve: szakaszparancsnok. Az ajtónyitó tanulónak a helye az ajtóhoz legközelebb eső padok egyikében jelölendő ki. A szakaszparancsnok helye az ajtónyitó mellett vagy mögött legyen, a hetes pedig bárhol ülhet. A szakaszparancsnok, hetes és ajtónyitó megbízatása egész évre is szólhat, helyettesüket is előre kell kijelölni. Szolgálatuk 7 óra 50-kor kezdődik. A tanár belépésekor a szakaszparancsnok, (esetleg a hetes, ajtónyitó v. helyettese) „vigyázz” vezényszavára az osztály, ha lehetséges /kétüléses padoknál/, a pádból kilépve vigyázzállásba áll és marad mindaddig, míg a tanár leülést nem vezényel. A vigyázzállás szabályszerűségét és felesleges zajtól mentes végrehajtását a tanár ellenőrizze és szükség esetén ismétel- tesse meg. A leülést a tanár rendeli el „leülni” vezényszóval. Ha az óra elején az igazgató s esetleg a hivatalos iskolalátogató is a tanárral együtt lép be, a hetes az igazgatónak, 177
