Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

A kör 1905 októberében Szász Károly nevét vette fel. Elhatározták azt is, hogy a következő tanévben az 1905. október 15-én elhunyt püspök, író tiszteletére emlékülést rendez az önképzőkör. Ezen az emlékülésen megjelent az elhunyt lánya, Zseny József- né Szász Ilona, fia dr. Szász Károly kultuszminisztériumi osztálytanácsos is. Ismertették azt, hogy Szász Károly Halasra járt nyári pihenőre. Idillikus képekben mutatta be a fehértói erdőt, lakásának kertjét elbeszéléséiben, verseiben. Ezek közül el is hangzott néhány: A fehértói erdőben, Egy percnyi csend, Velencében című itt született verse és a Lábas óra című műfordítása. Felidézték, hogy a ház, ahová pihenni járt családjával, felesége révén (Bibó lány) került tulajdonába. A jegyzőkönyv tanúsága szerint szó esett arról is, hogy a gimnáziumnak gyakran volt vendége, mint a református egyház iskoláinak hivatalos látogatója. Rendszeresen tapasztalatokat is szerzett az itt folyó munkáról. Szász Károly avatta fel 1892-ben az iskola új épületét. Ismertették azt, hogy mindig és mindenki segíteni akart. Ezzel összefüggésben elhangzott saját magának készített sírfelirata is: „Irodalmi munkásságát elfeledhetik, de ha mindaz, akivel jót tett életében csak kövecskét dob a sírjára, piramis fog emelkedni hamvai fölött.” A város utcanévvel tisztelte meg a tudós író-költő püspököt. Azt az utcát, ahol háza áll, Szász Károly utcának nevezik ma is. A házon márványtáblára vésett felirat hirdeti: „Ebben a házban lakott 1872—74-ig, s itt találta fel második otthonát 1874—99-ig. Szász Károly 1821-1911. A nemzeti költészet nemes hagyományainak művészi folytatója, a magyar műfordítás atyja, s a Dunamelléki Református Egyház tudós püspöke.” Életútja, munkássága jó például szolgált az önképzőkör tagjainak.

Az önképzőkörben rendes, rendkivüli és díszüléseket tartottak. A rendes ülések számát nagy mértékben befolyásolta az, hogy milyen a tartalmi munka, érdeklődést váltanak e ki a meghirdetett pályázatok, hányán jelentkeznek szavalóversenyre, milyen egyéb feladatok adódtak stb. A tanévet indító gyűlés rendszerint az éves célkitűzések, főbb pályázati témák megfogalmazását és ezzel összefüggésben az ülésrendet állította össze. Ekkor történt meg a tisztújítás is. Fontos napirendjei voltak a rendes üléseknek a felolvasások, szavalok meghallgatása, bírálatok elmondása, a kör pénzügyeinek, szervezeti ügyeinek intézése. Lényegében tehát a rendes ülések jelentették a mindenkori munkák végzését. 1884-85-ben25, 1885-1886-ban 33,1887-88-ban22, 1895-96-ban 30, 1904-05-ben 17, 1911-12-ben 8, 1914-15-ben5, 1917-18-ban7,1931-32-ben9,a második világháború alatti években 6-8 rendes ülést tartott az önképzőkör. A rendes ülések formájukat és tartalmukat tekintve is ünnepélyesen zajlottak. Köszöntést, közös éneklést, esetleges szervezeti ügyekkel kapcsolatos beszámolót követően a pályázók, szavalok szereplése és az ehhez kapcsolódó bírálatok következtek. Minden elhangzó bírálatot, véleményt jegyzőkönyvbe foglaltak. Ez szolgált az értékelés és díjazás alapjául.

Esetenként rendkívüli ülést is tartott az önképzőkör. Legtöbbször jeles író, költő, történelmi személyiség életével, munkájával összefüggésben került sor rendkívüli összejövetelre. Emlékműsor, megemlékezés, életút bemutatása szerepelt ilyenkor napirenden. Rendkívüli ülésnek számított a más egyesületekkel közösen szervezett rendezvény is. Tartottak rendkívüli ülést olyan esetben is, amikor a tervezett munkát a rendes üléseken nem tudták elvégezni.

122