Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
BEVEZETŐ „Adjon az Isten a mi Alma Materünknek olyan virágzó és dicsőséges jövendőt, mint amilyen dicsőséges és virágzó volt múltja minden küzdelem ellenére is.” Sütő József tanár úr szép gondolata vezérfonalként segített munkámban, de a tisztelt olvasó, gimnáziumunk múltja iránt érdeklődő figyelmét is a lényegre irányítja, s reményeim szerint sikerül - ha részben és töredékesen is - láttatni ezt. Ez a gimnázium, s lényegiben a vele testvéri kapcsolatban hosszabb-rövidebb ideig működő oktatási intézmények múltját áttekintő szerény könyv az iskola fennállásának 340. évében jelenik meg. A közel három és fél évszázados múlt szükségszerűen eszünkbe juttatja azt a korábban keletkezett vitát, hogy tényleg ennyi idő telte el az alapítás óta. Bízom abban, hogy a vita véglegesen lezárul. Talán az is segíti az olvasót, hogy a gimnázium történetét nem elszigetelten, hanem abban az iskolai környezetben próbálom bemutatni, melyben működött. Szükséges láttatni azt, hogy a reformátusok országosan, de helyileg is az oktatásügy különböző szintjeit egységben nézték. Igaz ez nemcsak az elemi oktatásra, de a leányok alapfokú, majd később a középszintű képzésükre is. Talán leginkább Szilády Áron iskolakoncepciója igazolja ezt, aki az óvodától az elemi oktatáson, és a leányok oktatásán át a nyolc osztályos gimnáziumig egységes elképzeléseket dolgozott ki és valósított meg. Nagy Szeder István, városunk neves helytörténeti kutatója 1936-ban jelentette meg „Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak, és Közművelődésének Története” című munkáját. Tanulmányában vitatta azt, hogy városunkban 1664-ben középfokú iskola alakult volna a helyi református egyház fenntartásában. Véleménye szerint, ha alakult is iskola, az „trivális”, azaz közönséges elemi iskola lehetett és Kiskunhalason csak 1822-től beszélhetünk középiskoláról. Sütő József 1937-ben széleskörű és az akkor még fellelhető forrásokra és szakirodalomra támaszkodva bizonyította be Nagy Szeder István jóhiszemű tévedését, és cáfolta sajnálatosan hibás következtetését, mely abból eredt, hogy nem ismerte a 16., 17. és 18. századi református tanügyet és iskolaszervezetet, a kollégiumi rendszert, azt a sajátos, felülről építkező szervezeti formát, melybe beépült a halasi iskola is. Schola Reformata Halasiensis. Szó szerinti fordításban ez azt jelenti, hogy a reformátusok halasi iskolája. Már maga a név is jelzi, hogy a halasi iskola egy szervezet, egy rendszer része. A főiskola, mint anyaiskola - esetünkben Debrecen - alá középiskolai hálózatot építettek ki. Ezek az iskolák részei, partikulái voltak az anyaiskolának. Mindegyikben azonos, egyes osztályokra lebontott tananyagot nyújtottak azonos módii
