Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
Thortna János élete képekben Szakái Aurél Thorma János a 19. század végén megújuló magyar művészet egyik jelentős festőművésze volt. Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Gyermekkorát szülővárosában és Jászberényben töltötte. A család 1884-től lakott Nagybányán. Az érettségit követően 1887-1888-ban Budapesten, a Mintarajziskolában Székely Bertalannál tanult. 1888-1890-ben Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott. 1891-ben, 1893-ban és 1895-ben Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. 1892-ben festette első jelentős képeit a Szenvedőket és Bilcz Irén képmását. (1. színes kép és borító). 1893-1896 között alkotta leghíresebb művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat (3. színes kép), a legnagyobb méretű magyar történeti képek egyikét. Ezt témája miatt nem lehetett a hivatalos millenniumi kiállításon bemutatni. A külön kiállítás óriási sikert és ismertséget eredményezett. A Petőfit és az 1848-as témát nagyon kedvelő Thorma másik híres képét a Talpra magyart 1898-tól évtizedekig festette (4. színes kép). 1896-ban Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Réti István társaságában részt vett a nagybányai művésztelep megalapításában. A telepnek élete végéig egyik leghívebb tagja maradt: 1902 után az iskola tanára, melyet 1913-tól nagyrészt egyedül vezetett, 1917-től a Nagybányai Festők Társaságának elnöke. Lelkes munkássága akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását. 1927-ben vonult vissza a művészneveléstől. Az objektív ábrázolás mellett az oldottabb képek is érdekelték. Első mestere, Székely Bertalan tanítása legalább olyan nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányaiakat vezérlő elvek. A plein-air inkább csak késői korszakában érdekelte (7-18. színes kép). Nagybányán halt meg 1937. december 5-én. Thormát élete első felében a származása, az itt maradt rokonság, az édesanyjával itt töltött hetek, s később az évenként rendszeresen megismétlődő látogatások kötötték Kiskunhalashoz. Leginkább unokatestvérénél és férjénél lakott. Meg is festette Berki Antal és felesége portréját 1895 körül (5. színes kép). Gyakran írt a századfordulón Halasról a „Berki Antal ügyvédi irodájából" feliratos levélpapíron legjobb barátjának Réti Istvánnak. (Magyar Nemzeti Galéria Adattára 7602.) Ebben az időszakban Thorma megfestette Kiskunhalas egyik jeles polgárának, Bessenyei Istvánnak a portréját (6. színes kép). Kiskunhalas törvényhatósága 1902-ben a Kossuth centenáriumra Thorma Jánost, a város híres szülöttét kéri fel, 33
