Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
hogy Kossuth Lajos életnagyságú portréját megfesse. (A festmény ma a Thorma János Múzeumban 55.189.2. leltári számon található.) Kiskunhalassal kapcsolatba hozható még két jelentős korai képe is. A Szenvedők és az Október elsején című múvei halasi helyszínt és alföldi viseletét ábrázolnak. Kiskunhalason a római katolikus temető bejáratát (a kapu, a fasor, a jobbra lévő gyalogút) és a vasútállomáson a fa raktárépületet pontosan úgy festette le, ahogy ma is látható. Korai korszakában az 1890-es évektől az 1910-es évekig festette ismert történeti témájú műveit. Ezeken a realizmus, naturalizmus és a szimbolizmus jegyei keverednek. Hangos sikereket ért el velük Budapesten, Münchenben, Párizsban. Leginkább ezt a korszakát ismeri az érdeklődő műélvező és ezeket tartja számon a magyar művészettörténet is. Thorma művészetében az 1910-es évek közepétől következett be változás. Sokat alkotott, kiszínesedett képeire a harmóniakeresés a jellemző, de erről a magyar művészettörténet keveset tud. Ennek egyik oka, hogy Nagybánya a trianoni határokon túl esett, s e miatt Thorma nem tudott közvetlen, szoros kapcsolatot tartani Budapesttel, a magyar művészélettel. A mester 1937-ben bekövetkezett halála után kevés önálló kiállításon mutatták be műveit. Választott szűkebb hazája Nagybánya és Erdély 1938-ban rendezett tiszteletére kiállítást. (1938. október 4. Nagybánya, Thorma János emlékkiállítás; 1938. október 10. Kolozsvár, Thorma János emlékkiállítás) Gyűjteményes tárlatát Budapesten, a Nemzeti Szalonban rendezték 1939. november 26. - december 10. között. Itt 73 festménye kapott helyet. Kiskunhalas mindig büszke volt híres szülöttére, tisztelettel adózott emlékének. 1940-ben megvásárolták a Talpra magyar festményt. 1951-ben Thorma Jánosról nevezték el a város múzeumát. Születése 90. évfordulójára bővítették a múzeumot a Thorma Képcsarnokkal (1960). Azóta itt Thorma képei állandó kiállításon láthatók. Ebben a teremben rendezték meg a centenáriumi kiállítást is, ekkor került leleplezésre Búza Barna szobrászművész Thormának mészkőből faragott domborműve a múzeum homlokzatán (1970). 1975-ben Thorma posztomusz díszpolgári címet kapott. A 122. évforduló évében adományozta Kiskunhalasnak Mozer Ilona szobrászművész Thorma János bronz mellszobrát, mely 1992-ben került fölállításra. A Thorma életművében fontos 1848-1849-es forradalom és szabadságharc másfél százados évfordulója alkalmából a kiskunhalasi múzeum könyvet jelentetett meg Thormáról (Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. Kiskunhalas, 1998), elkészült két hatalmas történelmi festményének restaurálása és felavatásra került Szabó Vera szobrászművész a mestert ábrázoló bronz mellszobra a múzeum előterében (1999). A130. évfordulót Thorma konferenciával és emlékkiállítással ünnepelte a múzeum. Ekkor 44 festményét lehetett látni Kiskunhalason (2000). Thorma János életének bemutatására 110 képet, alkotást, művészi és dokumentum értékű művet sikerült összegyűjteni. Róla 59 kép látható. Közülük 52 fénykép, 5 festmény (3 önarckép), 2 szobor. Thormával kapcsolatos személyekről 34
