Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
ben álló, alig néhány ecsetvonással modellált nőalakkal ellentétben, az előtérben válogató asszonyok arca, mozdulata konkrét. A kép, bár az egyenletes ecsetkezelés összefogja a kompozíciót, olyan látszatot kelt, mintha a kosaras asszonyok egy színes faliszőnyeg előtt üldögélnének mely hatást egyébként Thorma alkalmanként tudatosan is felhasználta (Női portré bazsarózsákkal, 1928). Szűcs Görgy is. Thorma János: Tavaszi szántás, 1930-as évek Olaj, vászon, 100x120 cm. Jelezve balra lent: THORMA. Magántulajdon, Budapest. Kiállítva: 2000 április 25. - május 13. Kiskunhalas, Thorma János Múzeum, Gyűjtemények Háza kiállítóterem: Thorma János emlékkiállítás. Ferenczy Károly Márciusi estje (1902) óta a nagybányai festők számtalan változatban örökítették meg a tavaszt, ezt a talán legörömtelibb évszakot, amikor a hosszú tél után először ki lehet gyalogolni a természetbe, az alig átmelegedő földekre különleges színkombinációk után kutatva. Thorma festményén a domboldalon színes zuhatagként csordulnak le a színpatakok, amelyekben még a bivalyok súlyos tömege is feloldódni látszik. A pár ecsetvonással odavetett fa, az áttetsző lilákkal fellazított zöldek és barnák, a képfelület puha szövete Thorma legjobb impresszionista képeit idézi elénk. A művész olykor emberalakokkal, állatokkal népesítette be a tájat, máskor pár ecsetvonással, könnyű színfoszlányokat ejtett csak foglyul a vidék illékony hangulatából; kései korszakának lírai képei a nagybányai alapító nemzedék természetimádatának következetes, ám némiképp nosztalgikus továbbviteléről tanúskodnak. Szűcs Görgy Hátsó borítón Thorma János: Domboldal, 1930-as évek (A művész felesége séta közben) Olaj, vászon, 92x99 cm. Jelezve jobbra lent: THORMA. Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 70.24.1 Kiállítva: 1970-től Kiskunhalas, Thorma János Múzeum állandó Thorma kiállításán. A színekben és hangulatokban oly változatos nagybányai táj a húszas évek végétől új „motívummal", s ezáltal friss érzelemtöltettel gazdagodott. A mester újdonsült felesége, a szintén a festőiskolában tanult Kiss Margit sziluettje mind több képen tűnik fel, olykor csupán az emberi léptéket megjelenítő figuraként, máskor pedig elmélyülten dolgozó festőnőként látjuk viszont. A fák plasztikus 184
