Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

16.

Thorma János: Almaszedő, 1936

Olaj, vászon, 56x69 cm.

Jelezve jobbra lent: THORMA.

Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 68.1.2.

Kiállítva: 1939. november 26. - december 10. Budapest, Nemzeti Szalon: Thorma János emlékkiállítás. Kát. sz.: 72; 1970-től Kiskunhalas, Thorma János Múzeum állandó Thorma kiállítás.

A nagybányai festészet egyik kedvenc témája, az egymást követő generációk által újra és újrafogalmazott gyümölcsszedés kétségtelenül hálás jelenete. A kecses vonalú nőalakok és a szabálytalanul nyújtózkodó fák és bokrok izgalmas kölcsönhatásba lépnek egymással. Ezen a képen a ritmikusan ismétlődő mozdulatsor legjellemzőbb és egyben legfestőibb fázisát találta meg a művész, számára azonban nem a munkaábrázolás, tehát a kép tartalma volt az érdekes, hanem a puhán meghúzott ecsetvonások illeszkedése, a kékek, a sárgák, a zöldek egymáshoz való viszonya, árnyalataik összhatása izgatta. „Thorma nyugtalan alkotó szellemét valósággal megrohamozzák a belső élmények és külső impressziók megtermékenyítő találkozásai. Ennek tulajdonítható, hogy egyszerre 8-10 készülő festménye van, amelyekről jóformán csak az utolsó ecsetvonás hiányzik." - ragadta meg a művész alkotói módszerének lényegét már évekkel korábban Kőmíves Lajos, a kolozsvári Keleti Újságban.1

Szűcs Görgy

17. Thorma János: Cseresznyeszedés, 1936

Olaj, vászon, 80x70 cm.

Jelezve balra lent: THORMA.

Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 2003.39.1.

Proveniencia: Özv. Thorma Jánosné ajándéka Medveczky Károlynak 1940-ben, akitől Maján Ilona 1952-ben megvásárolta, majd fia, Dr. Maján Frigyes ajándékozta a múzeumnak 2003-ban.

Kiállítva: 1939. november 26. - december 10. Budapest, Nemzeti Szalon: Thorma János emlékkiállítás. Kat.sz.: 73; 2003-tól Kiskunhalas, Thorma János Múzeum állandó Thorma kiállítás.

Thorma kései művészetében megfigyelhető, hogy az embert és a környező tájat mellérendelő viszonyba állító, egyalakos képeit szívesen fejleszti tovább többalakos kompozíciókká. Az „eredeti" kép egyensúlya így elbillen, hangsúlyai eltolódnak, a néző figyelme akaratlanul is az emberalakokra terelődik át. A háttér1. Kőmíves Lajos: A politika megzavarta Nagybánya csöndes művészi életét. Keleti Újság, 1929. március 31. In: Dokomentumok a nagybányai művésztelep történetéből IV. Szerkesztette: Murádin Jenő. Bp., 1999. 212.

183