Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
Tájképfestő korszaka élete utolsó két évtizedében érik be. Mintha csak akkor kapcsolódna vissza a mozgalomba, amely a nagybányai kolónia táborverőit a szabadtermészeti festés revelációjához vezették el. Megkésett plein air-izmus ez, de kétségkívül olyan színvonalas képalkotás, mely kortól független, időtlen szépségeket termett. Nem ismeretlen jelenség a századelő művészetében. Bel canto a wagneri hangzatok korában. A Tavaszi mező tiszta festőiségében, impozáns méretében Thorma tájképfestészetének főbb művei közé tartozik. így nem véletlen, hogy nyomban vásárlóra talált, és rangos kiállításra is eljutott. A festmény az 1920-as évek legvégén, de legkésőbb 1930 tavaszán készült. Ez abból adatolható, hogy bemutatták azon az összerdélyi (román - magyar - német) kiállításon, melyre 1930. november 30 és december 6 között Kolozsváron került sor. Bár a semmitmondó Tájkép cím nem igazítana el, de a kiállítás katalógusa reprodukálja az akkor dr. Lusztig Jenő tulajdonában levő festményt. Nagylélegzetű tavaszi táj tárul elénk. Ég és föld közel fele-fele arányban osztja ketté a képmezőt. A türkizes égbolton fehér-rózsaszín felhőket kerget a szél. Előtérben a tavaszi mező teljes hangszerelésű pompája. Zöld fűből előtörő millefleurs szőnyeg. Kárminpiros, lila, sárga, enciánkék színek tobzódása. A középtérben már összemosódnak a színfoltok, és okkersárga, hangaszín csíkok sávozzák a rétet. Majd a háttérben a horizontvonalat dombhajlatok és távoli sötét hegyek tara- jozzák. Thorma kolorizmusa diadalmaskodik fölszabadultan a képen. Központba, a tengelybe állítva, úri nők korabeli divatos öltözékében egy asszony sétál a virágok között. Thorma kedvelt tájképalkotó megoldása ez. Am ha a nő okkerszínű ruhájának fényteli dekoratív foltját nem komponálná tudatosan a képbe, erre a staffázsra nem lenne szüksége. A festmény zengő tavaszi orkesztere anélkül is teljes. Murádin Jenő íi. Thorma János: Félakt tájban, 1920-évek Olaj, vászon, 56x61 cm. Jelezve balra lent: Thorma János. Magántulajdon, Kolozsvár. Amennyire követni lehet, 1924-től az 1930-as évek elejéig foglalkoztatta Thor- mát a Fürdőzők képtémája, s alkotta meg annak nagyszámú változatát. Képtermésében a legkülönbözőbb megoldásokkal találkozunk. Hol a tájba állított alakok, aktok, hol maga a táj kap nagyobb nyomatékot a vásznon. Van olyan képe, amelyen, mint staffázs, elnagyoltak a fürdőzők alakjai, de olyan is, melyen portré- szerűen kinagyított és kidolgozott a modell, s ehhez társul a természeti háttér. Ilyen festménye a Félakt tájban című műve is. A határozott vonásokkal, karakteresen megfestett portré műtermi munka, míg a háttér a kobaltkék nagybányai ég alatt megjelenített táj, a fürdőző alakokkal a szabadtermészeti festés terméke. 179
