Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

fellépni [...] jelezzük csak, hogy minden irányzat képviselve van és Costin Petrescu mellett részt vesz Marcel láncú, Maur, dacára a hozzá nem értő ellenségeiknek."14 Már az 1924-es szalonban is megjelentek az avantgárd művészek: M.H.Maxy, Marcel láncú, Corneliu Michäilescu, Mattis-Teutsch János. Ne felejtsük el, 1924 volt a „Contimporanul" avantgárd folyóirat és csoport nagy nemzetközi kiállításának éve, ahol Kassák Lajos is részt vett. Ezeknek a művészeknek a hivatalos szalonbeli bekerülése szenzáció számba ment, és mint látni fogjuk sok ellenérzést is váltott ki. A „Cuväntul"-ban Papp Domokos Ellenzék-beli, a Hivatalos Szalonra vonatkozó cikkéből fordítanak15. Mivel nem áll rendelkezésünkre az eredeti cikk (amelyben valószínűleg Thormáról is szó van) nem idézünk ebből. Ugyancsak a Cuvántul-ban olvasható a díjazottak névsora: Nagydíj: G. Petra§cu, tizenkét egyenlő értékű díj a következőknek: Sabin Popp (1896-1928), Vasile Popescu (1894-1944), loan Mihail (7-1943), Tache Soroceanu (1897-1969), Constantin Petrescu-Dragoe (1888-1937), Ianculescu, Horajaiu Dimitriu (1890-1926), Tache Papatriandafil, Theodor Kiriacoff-Suruceanu (1908-1958), Anastase Demian (1899-1977), Aurel Bäe?u (1897-1928), Theodora Cérnát.16 Kevés kivétellel a fiatal generáció jeles képviselői, főleg az új tárgyiasság és új klasszicizmus köréből, mivel tulajdonképpen ezek az irányzatok, amihez hozzáfűzhetjük még a neo-bizánci törekvéseket, kezdenek dominánsak lenni a húszas években, a román képzőművészetben. Az avantgárd, bár sok vitát kavar, mégiscsak marginális jelenség.

De színre lépnek azok a művészek, akiket visszautasított a zsűri, például: Petre Bulgára? (1885-1939), Aurel Bordenache (1902-1987), Titus Burcä. Mint az Universul lapjairól kitűnik, egy bizottságot alakítanak, amelynek tagjai hivatalosan tiltakoznak az elutasítás miatt, a nemzeti érzelmeket is érvként felsorakoztatva17, többek között Iorga professzor ugyancsak az Universul-ban közölt előadására hivatkozva, ahol az új irányzatokról nyilatkozott lehangolóan. Egy következő számban A. Bordenache festő az anarchia és bolsevizmus veszélyéről ír, többek között a miniszter urat (aki nem jelent meg a megnyitón) kérdezi hogy tűr el ilyen műveket18. Egy T. Burcä nevű szobrász írja ugyancsak az „Universul" későbbi számában: „Az expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, tutankamo- nizmus és más manírok összeesküdtek abban, hogy megöljenek minden egészséges művészeti irányzatot."19. És így tovább. Ilyen szempontból lehet, hogy a fentebb használt elismerő szavakat a bukaresti toleráns, az értékek felé irányuló hangulatról, valamelyest korrigálnunk kell...

Komolyabb, de elítélő, és ugyancsak a bolsevizmust emlegető elemzést csak a Dimineata és az Universul literar (Victor Bilciurescu tollából) lapok közölnek20. A bolsevizmus szó (a kiállítási krónikákban!) gyakori megjelenése, a kommunista párt 1924-es betiltásával kapcsolható össze. Természetesen nem hisszük, hogy Thorma mindezekről a vitákról tudott volna, és csak csodálni lehet objektivitását és józan ítéletét. Reméljük azonban, hogy mégis sikerült valamit az akkori légkörből visszaadni és ily módon felvázolni Thorma bukaresti jelenlétének hátterét.

159