Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
megfestve". A Dione és Zeusz című kompozícióról írja Horváth Olivér: „A Gutin havas orma mintha szellemmé válna, mintha a földre szálló Zeusz ábrázatát mutatná, ki tavaszi eső képében lepi meg a föld istennőjét". Jól veszi észre azt is Horváth Olivér, hogy Thorma utolsó korszakának, végső festői periódusának palettáján a „szürkék, lilák, zöldek nem csillogó színek, valami tompa fátyol mérsékli erejüket". Horváth Olivér Thorma értékelése egybehangzik a Thorma-irodalomban ugyancsak ismeretlen, a Nemzeti Szalon 1939-es Emlékkiállítása után született Kállai Ernő-féle értékeléssel. Kállai pregnánsan utal arra, hogy Thorma két életművű: tanár, aki a „művésztelepnek a trianoni katasztrófa után is éltető, magyar lelke maradt" - és festőművész. Ez utóbbit Kállai 1925-ös Új magyar piktúrájában nem említi, nem is regisztrálja. Az 1939-es cikkében viszont az új Thorma értékeléshez segít hozzá - szuggesztív és pontos megfogalmazásban: „Thorma rejtett romantikus vénája inkább kisebb méretű vásznak, egy-egy hirtelenül odavetett tájkép vagy alakos tanulmány tüzes, sodró színeiben érvényesül. Alakos képein olykor a kompozíció szabványos eszközeivel él, de ahol az emberi alakot a pillanatnyi, véletlen helyzet keretében kapcsolja egybe a tájjal, ott kitűnő, ízig-vérig eleven, festői műveket alkotott. Öregkori képei között rendkívül meglepő értékek akadnak. Nem egy olyan tájképe van, amelynek lazán, élénken szőtt, széles foltokba sűrített színessége közvetlenül a mai fiatalokhoz kapcsolódik. Thorma az anyaghoz tapadó naturalizmustól a szabad, napfényes színességen át végül is a posztimpresszionizmus lelki érzékenységű stílusához jutott."5 A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán született művészettörténeti dolgozatok6 némelyikét érdemes a kutatóknak legalább számbavenni és a fontosabb, forrásértékű opuszokat részletesebben megismerni és fölhasználni. Jegyzetek 1. A Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem) az utóbbi években feldolgozott és bemutatott gyűjteményei: Szőke Annamária: Székely Bertalan mozgástanulmányai. Bpv 1992., Szögi László - Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Levéltára. Bp., 1997., Egyszer volt fényképek. Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára fotógyűjteményéből. Katalógus. Bp., Zsákovics Ferenc: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafikai Tanszékének archív grafikai gyűjteménye (1906-1949). In.: Képgrafika Magyar Képzőművészeti Egyetem. Bp., 2001., 37-63., Bakos Katalin - Földi Eszter: Mucha és társai. Bp. 2001., Mintarajztanodától a rajztanárképzésig. Szerk.: Blaskóné Majkó Katalin. Bp. 2002., 2. Sümegi György: Csebi Pogány István és akvarell-tanulmánya. In: Angol akvarell magyar ecsettel II. Katalógus. Bp., 2001. 22-26. 3. „1933-ban a végzős Martinszky 40 oldalas disszertációját Ferenczy Károly művészetének szentelte" .Várkonyi György: Martinszky János. Pécs, 1997.11. 4. Réti István - Thorma János: A művészeti nevelésről. Bev.: Tímár Árpád. Ars Hungarica, 2001/2.11.143-154. 5. k.e. [Kállai Ernő]: Thorma János emlékkiállítás. Jelenkor, 1939. december 15.16. 6. A dolgozatokra az intézmény könyvtárának a vezetője, Blaskóné Majkó Katalin hívta föl a figyelmemet. Az ő és kollégái segítségét ezúton is megköszönöm. 154
