Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
Thorma és a bukaresti Szalon Vida György Mivel Thorma részvételével és ennek dokumentumaival a bukaresti 1925-ös Salonul Oficial (Hivatalos Szalon) keretén belül, mint zsűritag és kiállító művész többen foglalkoztak1, az ide vonatkozó tények ismertek. Thormát, miután 1924- ben kitüntették a román művészeti akadémiák diákjainak képzésében kifejtett magas színvonalú és áldozatos munkájáért, meghívták Bukarestbe. Először vett részt akkor nagybányai, általában erdélyi művész a Szalon zsűrijében. A korabeli kultúrpolitika jeles képviselői: gondolok itt Octavian Goga és Alexandru Lapedatu kultuszminiszterekre, Virgil Cioflec államtitkárra, Emil Isac és Ion Minulescu főfelügyelőkre, nagyon okosan próbálták Thormát szerepvállalásra ösztönözni az újjáalakuló román művészeti életben. Valószínű, hogy a kisebbségek kiváló egyéniségeit megnyerő stratégia tágabb horizontjába illeszkedtek ezek a lépések. Thorma erre, európai látókörű, elveit nem feladó, de nagyszerű pedagógusként, a Nagybányai Festők Társasága érdekeit szíven viselő nagy tekintélyű művészként reagált, ahogy leveleiből és nyilatkozataiból is kiderül. Most itt néhány forrásértékű dokumentumból emelünk ki pár szemelvényt, mielőtt rátérnénk a Szalon hátterének és bukaresti visszhangjának elemzésére. A Nagybányai Festők Társaságának rendkívüli közgyűlésén, február 28-án felvett jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Thorma mint elnök, előadta a meghívás kérdését a Salonul Oficial kiállítására, ahogy azt Ellenzékben megjelent interjúban is elmondta, leszögezte, hogy az idő rövidsége miatt a kolónia nincs felkészülve és nem képes eleget tenni a felkérésnek, ami nem zárja ki az egyéni részvételeket. Ilyen értelemben memorandumot intéznek a miniszterhez. Ugyanakkor, egy bukaresti átfogó kiállítás eszméje is felvetődik2, ami mellesleg csak 1939-ben valósul majd meg. Thorma több, 1925-ből származó, Rétihez intézett levelében is foglalkozik a bukaresti meghívással. így március 1-én ezt írja Rétinek: „[...] elkésve értesítettek bennünket és mégis követelik, hogy vegyünk részt. A legtöbb piktor készületlen erre, nem mehetünk. Félek, hogy ebből nagy dolgot fognak csinálni, de nem tehetek róla."3 Érdekes, kevésbé ismert adatot közöl március 17-i levele, megerősítve Thorma presztízsének növekedését: „A második nevezetesebb esemény, hogy a bukaresti piktorok, illetőleg tanítványok f. hó 28-án indulnak Budapestre és Bécsbe művészi tanulmányútra. Sajnálom, hogy nem mehetek velük, mert ugyanabban az időben 155