Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

lehet ez az épület?" Gauguin a harmóniát kereste és találta meg odalent Tahitiben. „Azt mondják, megundorodott a mi kultúránktól és menekült a barbárok közé. Mindenekelőtt: Tahitiban nem voltak barbárok és itt miná- lunk sincsen kultúra. Csak civilizációnkat rúgta le magáról, amikor oda lement, csak a kényelemről és egy csomó külsőségről mondott le és kapott érte nyugalmat és harmóniát egy évezredes kultúrájú nép között (ha nagyon primitív is volt ez a kultúra, ha már kihalóban volt is). Tahiti elsősorban emberileg állította talpra Gauguint. Megvolt a helye a társadalomban, nem volt sem luxustárgy amatőrök számára, sem közveszélyes, bolyongó anarchista; egy vadember mondta neki, - először életében - hogy olyant tud csinálni, amire más nem képes, hogy hasznos ember."

Ezzel szemben Kézdi Kovács Lászlónak a Pesti Hírlapban csak annyira futotta, hogy hisztérikusnak minősítse Gauguin festészetét, és megállapítsa, hogy nem tud rajzolni1! A Vasárnapi Újság mely, mint láttuk, két reprodukciót is hozott, Cézanne Gauguin címmel adott hírt a kiállításról, inkább Cézanne, mint Gauguin jelentőségére téve a hangsúlyt.1 Lyka Károly a Művészetben lényegében megkerülte Gauguin művészetének értelmezését, bár kiemelte, hogy Gauguin festészete, egyéb sajátságaitól eltekintve, feltűnően összefoglaló jellegű, s csak a dolgok velejét, leszűrt elixírjét adja, ami félrevezetheti a kezdő fiatalokat, akik ebben látván az eredetiség zálogát, nem tudják kibontakoztatni saját tehetségüket. Lyka szavaiból kiérzik az ellenszenv a Gauguin-követő nagybányai neós fiatalok anti-naturalizmusával szemben.2 0

Ugyanakkor tény, hogy a magyar sajtó már 1907 előtt is írt Gauguinről. És nem akárkik írtak! Ady Endre, Bölöni György, Fülep Lajos tudósított az 1906 őszi nagy párizsi kiállításról. Valamennyien lelkesedtek, a leghangosabban talán Ady, de mindhárman a teljes elfogadás és a csodálat hangján próbálták közvetíteni e hatalmas élményt a hazai lapokban: „A Salon d'Automne-ot széthordták tegnap s ismét meghalt Paul Gauguin. Két napig éltem a Grand-Palais két Gauguin-szobájában. Nyargalva érkeztem haza, Párizsba, ezért a két napért." - írta Ady21 „Két őserejű, ősegészségű, kristálytiszta forrás árasztja széjjel mérhetetlen gazdagságát az idei Salon d'Automne-ra. Cézanne és Gauguin."- így Fülep2 ? Valamennyien az újítót,

4. Paul Gauguin: Önarckép, 1888. Moszkva, Puskin Múzeum

130