Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)

III. A JÁSZKUN KERÜLET IGAZGATÁSA

1. A kerületi igazgatás szervezete

Központi igazgatás

Területileg a Jászkun Kerület egybefüggő egészet nem képezett, és így három külön kerületben igazgatták. A kerületek székhelyei Jászberény, Karcag és Halas voltak, de a Kiskun Kerület székhelyét 1753-ban az ellenreformáció utórezgéseképpen az alig 10 éve újjátelepült Félegyházára helyezték.

A jászokat és a kunokat a XIV-XV. században az erdélyi székekhez hasonlóan a székekben igazgatták, éspedig a mizsei-, a kecskeméti-, a Halas, a Kolbáz, és a Berényszékben.

A XVIII. században a nádor főkormányzása alatt állott tisztviselők háromfélék voltak.

1. Közönségesek: a három kerületé. Ezeket a közös pénztárból fizették.

2. Kerületiek: az egyes kerületeké. Fizetésük az egyes kerületeket terhelte.

3. Községbeliek: ezeket az érdekelt községek fizették.

Az ún. „generális gyűléseket" legtöbbször Jászberényben tartották. Ott létesültek a központi hivatalok, s ott volt a jászkunok fő törvényszéke is. Legfőbb bírájuk a nádor volt, ki a kunok főkapitánya és bírája címet is viselte. Közjogilag ő volt az ország első zászlós ura, elnöke volt a Főrendi Táblának, s a m. kir. Helytartó Tanácsnak és a Hétszemélyes Táblának is. Koronázáskor az esztergomi érsekkel ő tette a király fejére a koronát. Az országgyűlés választotta két r.kat. és két protestáns közül. Az esküt a király kezibe tette le. Mint a kunok főkapitánya „tőlük évenként 3.000 aranyat húzott".

A Jászkun Kerület első tisztviselője, a nádor után, a főkapitány volt. Palugyay szerint az 1850-es években a főkapitány fizetése 1.200 Ft, helyettese az alkapitány, 800 Ft. évi fizetéssel, kiket a privilégium alapján, a nádori táblabírákat s a számvevőt pedig szokásból a nádor nevezett ki, élethossziglan.

A közönséges tisztikarhoz tartoztak még a főjegyző 600, az első aljegyző 311, a másod aljegyző 250, főügyész 300, első alügyész 250, második alügyész 200, hadi pénztárnok 500, házi pénztárnok 350, aladószedő 250, számvevő 350, levéltárnok 200, írnok-kiadó 130,3 írnok (á. 120) 360, összesen 6.040 Ft. évi fizetéssel.

Szegődöttek voltak: főorvos 150, várnagy 40, öt pandúr (á. 80) 400, négy lovas hajdú (á. 60) 240, két pásztorőr (á. 60) 120, két kéményseprő (14 és 12) 26, összesen 976 Ft. fizetéssel. Együtt 7.016 Ft. fizetéssel.

78