Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
Egy szép, jó feleség bírhassa szívemet, Két ezer körmöci töltse erszényemet. Három nagy ház Pesten legyen birtokomban. Négy derék szürke ló befogva kocsinkba. Öt inas és szakács, készek parancsomra, Hat tál ételt és bort hozni asztalunkra, Hét pipa jó dohányt füstölni délután, Nyolc víg pajtásommal mulatni azután, Kilenc órát éjjel aludni óhajtok, Oh egek, teljenek ezen kívánságok... „Hogy minekutána erre a mai, arannyal foltozott, bársonnyal bevont, ezüst patkószeggel kivert napra, épkézlábbal hagyott fölvirradni a mennyei teremtő, tegye azt, hogy ne sokáig számlálgassa a mi házigazdánk sűrű hajszálait, hanem annyi áldással öntse nyakon, amennyi haja szála csak lehullott a fejéről! Jó kedvének kulacsa pedig mindig tele legyen piros, halasi jó borral, és valahányszor iszik, mindig vivátot kiáltson az egész mennyei cselédség, valamennyi selyem bocskor- ban járó angyali nemzetség! Ha netalán, az a csúf hideglelés, csúz, köszvény, gutaütés vagy más, nemszeretem bajok kerülgetnék, hát két mennyei hajdú álljon mellette mindig, mogyorófa-pálcával és kergesse azokat oda, ahonnan jöttek. Végre pedig, hogyha ő érte is eljön az a kegyetlen kaszás, aki minden embert csak szénának néz és lekaszál, hát azok a mennyei szekeresek ne hagyják a lelkét sokáig forspont után szaladgálni, hanem jöjjenek érte hat, másvilági lóval, és úgy vigyék föl mennybe, nagy trombitaszóval, azon pitvarba, ahol Ábrahám, Izsák és a többi zsidó pátriárkák harminchárom vörösnadrágos cigánylegény hegedűszója mellett, járják, bársony bugyogóban a kunverbunkost, ámen!"15 3 Közben a boroskancsó körbe járt, vagy csendültek a poharak s a nóta is előbuggyant, melybe a nők is belésegítettek. Hajnal felé már a tréfásabb, szilajabb nótákra is sor került: Mi mindnyájan szépek vagyunk, Csak a szőr, bőr csúnya rajtunk, De azért csak iddogáljunk, Míg föl nem kötik az állunk... Volt rá eset, hogy a fiatalabbak táncra is perdültek, majd tánctudományát egykét idősebb ember is bemutatta. Mikorra megszőkült a hajnal, a névnapozásoknak igencsak nyakaszakadt, s mindenki hazafelé iparkodott. 224