Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
verses köszöntővel lépték át a küszöböt, majd a gazda leánya vagy leányai haját, arcát, felsőruháját meglocsolták. Ilyenkor a háziak asztalhoz ültették, majd étellel, itallal is megkínálták őket. Rövid társalkodás után a locsolkodó legények indultak tovább, hogy más - nekik tetszőbb - lányoknál is tiszteleghessenek. Délre iparkodtak végezni, mert akik késtek, azokat már rendszerint a lányok buggyantották meg vagy locsolták meg egy-egy pohár, vagy dézsa hidegvízzel, avagy vízben. A kapott virágbokrétákat a kabátjukra kitűzdelték, s a maradék ennivalókból, cukmisokból - ahol lehetett - zsebjeikbe is csúsztattak. A gyermekcsapat is locsol- kodott az ismerős, kislányos házaknál. Azok pogácsát, cukmist kaptak vagy 10-20 krajcár pénzzel elégítették ki őket. Itt-ott - főképpen a tanyavilágban - a locsolkodás durvább módja is előfordult: A legények kivonszolták a lányokat a kúthoz, s ott veder vízzel öntötték le őket, aminek nem egyszer harag vagy betegség lett a vége. 10. Április elsejei tréfák Április elsején a „bolondját járatták" már az apáink, nagyapáink is - beszélte id. Modok Sándor. Amelyik tanyában, vagy az atyafiságban vót egy gyöngébb, hiszékönyebb szömély, arra rátűzték a célt előre. Három Modok-tanya vót rakáson. Az egyikbe, ahogy az apámtul hallottam, vót egy hiszékönyebb, kisebb átlátású embör.- Ejnye András! - mondják neki. - tartozunk a szomszédba 50 kila sóval; itt van má a zsákba, vidd át csak a Sándor bácsiékhó! Szótfogadott, pedig nehéz vót, s a tanya is odább vót. Ott mög észbe kaptak s azt mondták neki: - Éppen ennyivel tartozunk a szomszéd Modok-tanyába, vidd el oda, lögyé szíves, ha má idáig hoztad! Szótfogadott. Ott mög észrevötték, hogy becsapták a fiatalembört, s elkűtték egy tanyával odább. Ott mög azt mondták neki, hogy most van sójuk elegendő, hanem vigye vissza a Modok Istvánékhó, (öregapámhó) ahunnan elindút. Otthon káromkodva tötte le a sót." Az ilyenféle, kisebb-nagyobb április elsejei tréfák ma is gyakoriak a Kiskunságon. 11. Májusfák alatt A régmúlt időkbe visszanyúló népszokás volt a Kiskunságon a májusfák állítása is. Voltak közös és magán májusfák. A közös májusfákat a városok és helységek közterein állították fel a legények, nők segítségével. A városokon 5-6 vagy több helyen is, vasárnapra virradóra, hogy a délutáni órákban azok alatt zeneszó mellett táncoljon, vigadjon a fiatalság. Néhány ilyen májusfát a messze puszták sűrűbben lakott részein is állítottak. 218
