Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
teknősbékának, egy széles deszkadarabbal a nyakától a lábáig (térden alulig) betakarták.- No most nyújtogasd a fejedet jobbra, balra, aztán füttyögj, mint a teknősbéka! A legény megcselekedte. Közben egy valaki a kezében lévő teli kanta vizet a teknő szélénél a teknőbe öntötte.- Föl ne kelj, hanem csináld tovább! Nem tudod mi lesz ennek a vége!- De tudom azt az ide-odáját! (káromkodott) Aztán kikecmergett a teknőből. Ki kellett a ruháit csavargatni, segítettek is neki. Ezen is igen jól mulattak.151 Bikavágás. Egy vállalkozó legény derekára kötelet kötöttek, aztán becskérezték: - Sovány egy kicsit. Vagy: - Lássák kendtök, milyen szép egészségös kövér bika! A kötelet átvetették a gerendán s felhúzták; valaki meg a gatyamadzagját bicskával elvágta. Jóízűket nevettek rajta. Keszkenős játék. Ez már komoly, szép játék volt. Minden lakodalomban játszották, úgy reggel felé. A vőfély harsányan kiáltotta: - Kezdődik a keszkenős játék, tánccal! A vendégek leültek a padokon (körben), s az egyik legény a háziaktól kért fejkendőt, s kezében lobogtatta, majd középre lépett, miközben verbunkos táncfigurákat lejtett. (A cigány rázendített, de hangfogóval, hogy a szó kihallatsszon) Aztán az egyik leány vállára csapott a kendővel, s hogy az övé legyen a kendő, ki kellett váltania. A vőfély kiáltotta: - Két csók a kendő ára! Fia a leány nem akart felkelni s a legényhez odelépni, ketten is karonfogták, s le kellett neki adni a két csókot. így ment a játék tovább, vagy egy jó negyedóráig. Közben egy másik vagy harmadik kendőt is kerítettek s így folyt a játék tovább, hogy abban minél többen részt vehessenek. A kiváltások (csókok) után a párok rövid táncot lejtettek, utána pedig a leány a kezébe átadott kendőt lobogtatva körülnézett a sátorban (szobában) s egy másik legény vállára csapott a keszkenővel. Kiváltás. Ennek a játéknak egy másik változata is volt. Összeszedték a legények, lányok, fiatalemberek és fiatal menyecskék zsebkendőit (keszkenőit) egyik menyecske kötőjébe, s abból húztak ki egyet.- Kié ez ? - kérdezte a megbízott személy (férfi, vagy nő).- Az enyim! - válaszolt a tulajdonosa.- No gyere érte! Két csók az ára! Ki kellett váltania. Ha férfi, férfival került szembe, akkor is meg kellett egymást csókolniuk. Ez így ment tovább, míg meg nem unták. Tyúk-, vagy lúdültetés. A tyúkültetést a rendező és az áldozat csinálták. Egy dézsa vizet vittek be, a tetejét száraz szalmával befedték s ott fészket csináltak. Egy pár tojást is raktak bele. A tudatlan legény odaállt, s egy jó pohár bort belediktáltak:- No lögyél te tyúk (lúd)! Rá ne nehezödj! Fogd mög jól a dézsa fülit! Aztán vállánál fogva rányomták. Csupa víz lett az ülepe. Nagy nevetés lett utána. 214
