Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
Palásti Péter Az első világháború utáni években figyeltek fel reá a gyümölcskertészkedés terén elért nagy eredményeiért. 10 holdas, vad homokbirtokot vásárolt a messzi Eresztő pusztában. A szomszédok úgy látták, hogy egy fias birka nem él meg rajta. Amikor egy talicskával megjelent a kis páskumon, az arra járó emberek azt kérdezték tőle: - Tett-e elég kenyeret, szalonnát, mert innen kiéhezik ám! Szorgalmas munkával, ésszel, okossággal a csiligés homokon hamarosan mintakertészetet létesített, s a termény- és zöldségkiállításokon első díjakat nyert. Közben arra is volt kedve és ideje, hogy érdekes prózai dolgozatokat írt, majd bíztatásomra átcsapott a versírásba is. Sorai figyelmet érdemelnek. Paraszt bölcselmei és példázataiból néhányat itt is bemutatunk: „Parasztnak csak parasztiskola való, meg paraszt lehet a tanítója. A paraszttól az iskola a legdrágább éveket veszi el, és nem pótolja sohasem. Ha az orvos, az író, tudós, festő dolgába az avatatlanok illetéktelenül beleavatkoznának, együttvéve se szülne annyi bajt, mint mikor az urak a parasztok dolgába avatkoznak. A sokat tanult, mindent csak úgy tanult emberek nem bölcsek. Visszafejlett vagy el is veszett bennük sok minden, ami a parasztban romlatlanul megvan: az egészséges ösztön, a természetes ész, a gondolkozási készség és képesség, a csalhatatlan előérzet. A bornak hazug beszéde nincs. Az asszony ingatag, a férfi balgatag. Gondolkozni legkevésbé szeretnek az emberek. Ez az, amit legszívesebben bíznának egy felsőbbségre. Nem a vélemények változtatják meg a tényeket, hanem a tények a véleményeket. A legjava emberek a homokon nőnek, mert a homok válogatja, rostálja meg legjobban az embert. Aki boldog akar lenni, ne vállaljon olyan munkát, ami nem vág a természetéhez, akárhogy megfizetik is." Verses példázataiból is szedegettünk néhányat: Anyagiak nélkül a szellemi javak Épp úgy járnak, miként víz nélkül a halak. Nincs rossz ember, csakis elrontottak vannak, Nagyon kevés marad hamisítatlannak. Bármilyen az alany, de a nevelvénye Csakis az lesz, amit oltanak beléje. Szellemi abraknak mineműségétől Több függ, mint az ember születettségétől. Bárki, ha nem úgy él, ahogy természete Diktálja vagy tiltja, eléri végzete. 161
