Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
Zöld fát nem talál december, Hív szeretőt a vén ember. Szólj a közügyekbe, hogyha orvosolhatsz, Ha pedig nem, akkor jobb teszed, ha hallgatsz. Hogyha feltöri a kapanyél tenyered, Jóízűn eszed az érdemlett kenyeret. Egysoros példázataiból valók: Kedvesebb az ifjú nőnek vén férjnél egy bokréta. Félcselekmény félemberre mutat. A nagy igazságtól jó lesz elfordulni. A vakbuzgót legjobb magára hagyni. Hol asszony kormányoz, elpusztul ott a ház. Ne rázd a fát, amelyik úgyis hullajt. Szorult felebarátodnak előzd meg kérését. Divat vitte pokolra a népet. A szegénynek nincsen ellensége. A derült arc sokszor álnok szívet takar. Nincs nyomorultabb, mint a vén, ha szegény. Bacsó László Született 1828-ban. Egész életét a messze Zsana pusztában élte le. Gazdálkodott a maga birtokán, üres óráiban olvasgatott, írogatott. Szilády Áron lelkész legmeghittebb emberei közé tartozott, ki vallásos verseiből többeket a Vasárnap című egyházi lapban meg is jelentetett. Bölcs szavaira és mondásaira a gazda más kortársai is felfigyeltek. Elbeszélő és alkalmi versei nem kis tehetségről tanúskodnak. Bölcs példázataiból az alábbi kis bokrétát kötjük: Két kulccsal nyílik a boldogság kapuja, Egyik a szeretet, másik meg a munka. A holdvilág úgy fénylik, ha rásüt a nap sugára, A hűségért hűséget kapsz, hallgass a jó példára. Erősebb az, aki ellenáll a rossznak, Mint akit a vétkek magukkal hurcolnak. Jó a világosság egészséges szemnek, Sötétben neki mégy gödörnek, veremnek. 159
