Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
2. Egyesületek, kulturális intézmények 1862-ben keletkezett a Halasi Jótékony Nőegylet. 1863-ban a Casinó. Ugyanez- évben a Polgári Olvasókör. 1868-ban a Katholikus Önképzőkör, 1875-ben a Halasi Gazdadági Egyesület, 1872-ben a céhek megszüntetésével az Ipartársulat, 1876- ban a Független és 48-as Kör, 1902-ben az Iparos Ifjak Önképző Egylete, ugyanez évben a Halasi Kereskedők Egyesülete. 1924-ben a Zenekedvelők Egyesülete, a Katolikus Önképzőkör, az Iparos Dalkör, Városi Dalárda és a sportegyesületek. Ezek közül az elsők egyike volt a Korcsolyázók Sportegyesülete 1879-ben. A színművészetről 1815-ből való a legrégibb adatunk: 1816-ban színi előadás tartására a Magyar Nemzeti Játszó Társaság intéz kérést a városhoz.631843-ban és 1845-ben vendégtársulat érkezik Halasra. 1877-ben építtetett a város a kávéház udvarán színi előadások tartására is alkalmas nagytermet karzattal, majd 1905- ben a városháza újraépítésekor ott külön színházépületről is gondoskodtak. Az első nyomdát Bitterman Adorján állította fel 1889-ben, de azt hamarosan átvette Präger Ferenc. Nyári Ferenc 1887-ben állított fel egy nyomdafiókot, de az azon évben megszűnt. 1904-ben Horváth Gyula állított fel nyomdát, melyet 1919- től 1924-ig Farkas Áron nyugalmazott jegyző bérelt Nemzeti Nyomda néven. A helyi hírlapok ilyen sorrendben következtek: a Halasi Újság 1882-ben. Szerkesztette Korda Imre tanár, Kis-Kun-Halas 1886-ból, Halas és Vidéke 1888-tól, Kun Halas 1890. Halas és Kiskőrös 1896, a századfordulón a Kis Kunság, majd 1901-től a Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1904-ben a Kiskunhalasi Újság, azután a Halas, majd a Halasi Független Hírlap. 1919-ben a Halasi Munkás és a Halasi Vörösújság. Ugyanezévben az előbbiek megszűntével indult a Halasi Újság, majd 1933-ban a Halasi Hírlap. Az iskolán kívüli népművelés már a XIX. század utolsó harmadában elindult. Gondoskodott az iskola fenntartó református egyház arról, hogy téli vasárnap délutánonként a gimnázium rajztermében az érdeklődő lakosok számára az egyház vezetői és tanárai ismeretterjesztő előadásokat tartsanak. Az ilyen előadások látogatottak is voltak. A századforduló után a kormányhatóság utasításai szerint az iskolán kívüli népművelés nagyobb lendülettel indult. A helyi népművelés előbbre vitelét szolgálta az 1924-ben Halason is megalakult Népművelési Bizottság, mely áldásos munkáját jó eredményekkel meg is kezdette. Az 1929-30. évi analfabéta tanfolyamon 84 ember tanult meg írni, olvasni. Egyéb tanfolyamokat is szervezett a hatóság, melyeket a felnőttek százai látogattak. A városban és tanyai központban szervezett tanfolyamok közül 10 elemi, 4 általános ismeretterjesztő, 3 nyelvi és 1 zenetanfolyam volt. A többnyire vetített képes előadások száma elérte a 12-őt, míg a különböző tanfolyamok óraszámai 1314-re emelkedtek. A népművelési munka együttes óraszáma tehát 1435 volt. A következő években már az országosan is fellendülő sportélet terén is lépést tart Halas a legelsőkkel. 154
