Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)

Hogy a hatóságoknak már a régmúlt időkben is gondja volt a gyermekek iskoláztatására, azt egy 1807-es halasi levéltári adat nyilván mutatja: „Az elszaporodott mindenféle rosszaságoknak eltávoztatására nézve a Helybeli Tanáts elrendelte, hogy minden ollyas idejű Gyermekek, akiknek Oskolába kellenék járni, felírattassanak: megintetnek, tehát minden szülék, hogy Gyer-mekeiket a jövő Tavasszal oskolába feladják, hogy így az Isteni félelembe és Felebaráti szeretetben neveltetvén, jó hazafiak neveltessenek. A szegényeket az Ekklésia ingyen fogja taníttatni."64

3. Mit olvasott a nép?

Nagyapáink idejében, a múlt század első felében, a gerendás szobákban, téli estéken, olajmécsvilágnál az öregeknek meg napközben is igen kedvelt olvasmánya volt a biblia. Voltak, akik könyv nélkül is tudtak belőle részeket. Bacsó László népköltőnk még versekbe is szedte az abban található példázatokat.63

Népünk abban az időben igen kedvelte a régi verses könyveket, kivált a Balassi- és Gyöngyösi-verseket. Sokan könyv nélkül is tudtak belőlük, s még lakodalmi éjszakákon is idézgettek azokból. A régiekből igen kedvelt olvasmányok voltak még: A Magyar Gyász és a Záton herceg című Etédi Simon Márton féle verseskönyvek a XVIII. századból. (Ezek pontos címe: Magyar Gyász, vagy II. Lajos királynak a mohácsi mezőn történt veszedelme; Scytha király, vagy Záton herceg története) Előbbi a mohácsi vészről szól, s még én is tanultam belőle az öregektől:

Ne jöjj, vége vagyon már az ütközetnek.

Kiontatott vére sok magyar szülöttnek!

Mely feláldoztatván dühödt Mohamednek,

Nem lésznek lakosi többé az életnek.

Változott Zápolya a hír hallására,

Sokáig habozott, Broderik szavára.

Hát, úgymond Tomory, ha engem nem vára,

Visel-e hát gondot kegyes királyára?

Él-e vagy elesett e hív fejedelem?

Szerelmes barátom, ha kedvedet lelem,

Mondd meg miként történt a nagy veszedelem...

Igen felkapottak voltak még a Csokonai, később a Petőfi versek, meg a Hármas Kistükör. A regények közül olvasottak voltak ezidőben Jósika Zöldvadász c. könyve a mohácsi vész körülményeiről, az Álmoskönyv, Vajda Péter Tárcsái Ben- déje, a Csízió és néhány mesekönyv. A XIX. század második felében a Jókai regényeket és többféle más regényt, s a ponyvairodalom olcsó, prózai és verses termékeit, mint Rontó Pál, Kinizsi Pál, Toronyi Tamás, Genovéva, Tristán és Izolda olvasgatták sokan.

155