Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
szellemének hatására lett lélekben és érzésben magyarrá. így lett a halasi iskola a délvidéki nemzetiségek magyarrá nevelésének egyik fontos tényezője. Nevesebb, országos viszonylatban is kiemelkedő tanárai voltak az iskolának, hogy csak néhányat említsünk (időrendben): Földi János és Balogh Pál tudós igazgatók, Baksai Sándor püspök, író, Biczó Géza festőművész, Dékáni Árpád rajztanár, a halasi csipke megteremtője, tervezője, Halasi Nagy József akadémikus. Az iskola halasi származású növendékei közül országos hírnévre emelkedtek: Péter Ferenc, cs.kir. udvarnok, Gózon László, a kerületi főügyész, a halasi ref. egyház első történetírója, Gózon Lajos 1848-49-i honvéd alezredes, a schwechati és felsőzsolcai hős, Szilády László halasi lelkész, országos hírű hitszónok, a nagy Révész Imre debreceni lelkész. Szilády Áron az országos nevű tudós és hitszónok, akadémiai tag, Gyárfás István táblabíró, a jászkunok történetírója, akadémikus, Péter Dénes humorista író. Zseny József vármegyei főjegyző, számos nemzeti irányú társadalmi egyesület szervezője és elnöke. Toóth Károly és Lajos ikertestvérek, egyetemi tanárok, neves jogtudósok, Józsa Antal tanfelügyelő, közíró, Lakó György akadémikus, Garbai Sándor az 1919. évi Tanácsköztársaság elnöke, Med- veczky Károly közgazdasági közíró, Murgács Kálmán dalköltő, Nagy Kálmán szobrászművész, Nagy Szeder István, a város egyik történetírója. Az iskola intézményei közül első helyen áll a második világháború után már 50.000 kötetes könyvtára s a régi magyar életre jellemző gazdag régiségtára, melyek társadalmi és felekezeti különbség nélkül a város egész közönségének díjtalanul álltak rendelkezésére. 1872-ben létesült a református leányiskola (később polgári iskola), mely a nőnevelés terén töltött be nemes hivatást. Tanárai közül Karacs Teréz pedagógus szerzett országos nevet. 1926-ban állami polgári fiúiskola létesült, majd 1928-ban az Iskolanővérek által vezetett római kath. polgári leányiskola. Az önálló gazdasági népiskola 1913-tól állt fenn, míg a Községi Iparos és Kereskedelmi Tanonciskola 1854-től. 1862-ben létesült a Halasi Jótékony Nőegylet alapította óvoda, a másik, a felsővárosi óvoda 1894-ben. Az elemi népiskola oktatást 1870-ig az egyházak irányították. A katolikusok és zsidók 1945-ig, a reformátusok 1870-ig tartották fenn az elemi iskolákat. A zsidó gyermekek kezdetleges tanításának nyomai 1795- ig vezethetők vissza. Elemi iskoláit a református egyház 1870-ben átadta a városnak, majd 1907-ben átvette azokat az állam. A tanyai iskolák közül legrégibbek a bodoglári és tajói iskolák, melyekben - mint Nagy Szeder István adataiból tudjuk, 1873-tól folyt a tanítás. 1883-tól Balo- tán, 1902-től Füzesen, 1904-től Pirtón már tanítottak, majd következett az eresztői göbölyjárási és a többi tanyai iskolák. 1922-ben már 22 tanyai iskola volt a város határában. Később újakkal bővült. Az analfabéták száma 1930-ban az összlakosság 22%-a, a tanyán lakók 25%-a. Az elemi iskolák ügyét szolgálta 1911. évtől a tanfelügyelői kirendeltség, de ez 1925-ben megszűnt. 153
