Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)

„Szilencium! (Csendesség) Tenyeréhez ütvén a pálcát:

Míg rebegő nyelvem szárnyára eresztem,

Addig szemeimet az égre emelem,

Onnan várok áldást e kis társaságra.

Ennek pedig minden ittlévő tagjára. Vivát!"

Megindulván az egész sereg a ládáért, útközben, ha valami jeles céhbeli mesterember háza útjokba esik, bemenvén az udvarba, az ambitus vagy a konyhaajtó előtt egy kicsit távolba megállván, a csörgőpálcát megüti, a muzsika elhallgat, a konyhamester pedig a háziurat megköszönti e szavakkal:

„Érdemes céh tagja..................úr éljen!

Kiáltsuk pajtásim: sok időt szemléljen.

Áldott reggelekre virradjon és keljen,

Hogy munkát számunkra télben-nyárban leljen. Vivát!"

Ekkor a muzsika megzendült, kiindulnak a kapun és folytatják útjokat. Ha történetből papiak mellett mennek el, s ha ott megengedik a bemenést, a papot is megtisztelik. Ha a főbíró házát érnék, és ha megengedné, bemegy az egész sereg, s megtisztelő verset mond eképpen: (csörgőpálca)

„Főbíró urunknak itt tiszteletére,

Illő megállanunk, nézvén érdemére.

Urunk, bíránk háza kedvvel virágozzon,

Az ég ezer áldást reá harmatozzon. Vivát!

Légyen az örökös békesség temploma,

Itt tapasztaltassék az Úr lábanyoma.

A bánat, unalom e házhoz ne férjen,

Híre dicsőséggel sok százakat mérjen. Vivát!

Az öröm bimbói itt nyiladozzanak,

Állandó boldogság gyümölcsét hozzanak.

Fényesítse neve dicsőség templomát,

Ne szenvedjen soha irigység ostromát. Vivát!"

Mennek, és ha már meg is közelítették vagy talán el is érték az óatyamester házát, a nyitva lévő kapu előtt megáll a sereg, és a konyhamester a csörgőpálcát megütve ismét verselni kezd. Az atyamester és családja üdvözlése után kikéri az ifjúság ládáját, versben. Most már a konyhamester az egész sereg ifjúsághoz fordul, mire két ifjú legény fölveszi a ládát, a konyhamester pedig folytatja a kötelességét. Kimozdulnak a szobából az udvarra, s folytatja tovább a verselést. Amíg az új atyamester házához elérkeznek, ismét több házhoz betérnek. Mikor az új atyamester házát elérték, tovább rigmusol.

112