Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
1745-ben volt a redemptió, amikor is magukat a jászkun kerületek a zálogból - hová Lipót császár juttatta őket - önerejükből kiváltották, miáltal kiváltságaikat, szabadságukat visszanyerték. 1753-ban az ellenreformáció utórezgéseképpen a kiskun kerület ősi székhelyét, - kétségtelenül vallási okokból - az akkoriban települt Félegyházára helyezték át a börtönnel. A sérelem orvoslásáért hiába esedezett Halas. Az 1760-as évek végén - szintén vallási okokból - katolikus családokat telepítettek Halasra a Jászságból. Templomuk megépítésében a törzslakosságnak is segédkezni kellett. Népünk az erőszakos betelepítés tényében is népelnyomást, az uralkodóház elnyomó politikáját látta, ami az új települő ellen is alapos ellenszenvet váltott ki. A halasi tanács emiatt védekezésre is szorult: „1768. február 21. nemes tanács gyűlése tartatott azon okbúi a többek között, hogy ... az új lakosoknak, vagyis cigány nemzetnek jobb rendben, s karban való hozattatásokra a nép között magunk direkciójára jó módot szabnánk s rendelnénk ...."2 1769-ben Üstökös Csonka Mihálynak az új lakosokkal szembeni cselekményeiről az alábbi sorok olvashatók: „Puczola Mátyást kezdette arcul csapkodni, s bottal a többi új lakosokat is verni, az Istennek szent nevét tovább is zabolátlan nyelvével káromolni... Minthogy Balog Györgyöt találván, minden igaz ok nélkül botjával ütni kezdte és káromolni: fékom a koporsó szegedet, fékom a koporsót, melyből kiestél, így amely új lakost elől utol talált, ütötte, káromolta "3 1785-ben Földi János, hírneves füvész és orvos, halasi rektor vezeti a halasi „oskolát", kit kebelbarátja, Csokonai is meglátogat. (Két szép halasi leányról, egy Thorma és egy Pázsith nevűről írt sikamlós versei, Kazinczy levelezése I. kötetében.) 1789. X. 24-én II. József, a „kalapos király" Belgrád bevétele utáni diadalútjá- ban Halason is megállt. 1821-ben József nádor látogatta meg Halast, mely alkalomból számos pompázó rendelést tettek. 1845-ben a redemptió 100. évfordulóján pompás ünnepséget rendezett a város, az ún. „százados" bált, mely alkalommal az egész város népe vigadott. 1848 július végén 2004 gyalogos és 502 lovas nemzetőr vonult be Halason keresztül a szorongatott Bácska védelmére. 1848 telén Várdai József és Csorba Veres Zsigmond vezetésével közel 500 főnyi kaszás nemzetőrt küldött Halas a rácoktól szorongatott bánsági magyarok megsegítésére. 1849. január 23-án Szabadka és Zombor városok Halashoz fordultak segítségért, mire városunkból február 11-én 476 nemzetőr indult a szorongatott bácskaiak védelmére, s a kaponyai csárdánál a szerbeket, a Szeged felől érkezett honvéd erők segítségével megverték. Ezzel Szabadkát is megmentették a pusztulástól, majd április 3-án résztvettek Szenttamás győzelmes bevételében. Július 21-én Ramberg tábornok serege Halasra érkezett, s nyolc napig sarcolta a lakosságot: - Kossuth kutyák, adjátok elő a borotokat! 11
