Berki Andorné Gyenizse Julianna Katalin: Halasi emlékeim - Thorma János Múzeum könyvei 12. (Kiskunhalas, 2002)

Közeledett az esküvő. Mind több rokon érkezett. Rengeteg gyerek volt. Flóra és Tili is megérkezett Marival. A háziak úgy döntöttek, hogy a nagyszobát szalmával fedik be. Kisebb, nagyobb párnát hoztak és minden gyerek a neki legjobban tetsző helyen aludt. Egyedül Péter néni feküdt ágyban. Persze alvásról szó sem volt. Bújócskáztunk a sötétben és ha egymásba botlottunk volt nevetés. Ki kellett találni, kit fogtunk meg. Péter néninek ez az óriási zaj, nevetés nem volt bosszúságára, aludt tovább. Másnap már kezdtek az előkészületek mutatkozni. Csirke-, pulykavágása, kalácssütés Anyja és Mari magukra vállalták a sütemény készítését. Sorakoztak a torták, lepények és utolsó nap mindenki habot kavart. Órák alatti munka után renge­teg habcsók sorakozott a tálcákon. Megérkeztek a menyasszonyék, egy barna hajú helyes lány a szüleivel. A meny­asszonyt Tili öltöztette fel. A haján koszorú alakban volt a fátyol, nem hosszú, hanem derékig érő volt. Szánkókon vonultak a templomba. Mi gyerekek nem mentünk. Mikor vissza érkeztek a tanyába, Péter néni fogadta őket. Egy kis beszédet mondott. Az volt az értelme, hogy tekintse családjának az új asszony azokat, akik igaz szeretet­tel fogadták magukhoz. Hosszú asztaloknál ültek a vendégek. A menyasszonyt vőlegénye kérte fel táncra, utána az egyik nagygazda anyját kérte fel. Mivel az asztalok miatt nem lehe­tettjói mozogni, ez a fiatal ember Anyját az asztalon át emelte ki. Anyja akkor még nagyon szép volt. 7. Vegyes, de fontos események- A lakodalomból hazaérve, rövidesen kezdődött az iskola. Én a Felsővárosi iskolába jártam. Utam mindig a sarki Tömösközi bolt előtt kezdődött. Béla, a legöre­gebb fiú irányította a boltban a munkát. Az útra, ott mindig kaptam egy zacskó cukrot, de el kellett énekelnem Béla nótáját. így óriási nevetés közben indultam az iskolába. Idejártak a régi Kárpát utcai barátok is: Józsa Juliska, Gyevi Juci. Akkor egy osztályt már csak egy tanár tanított. Én éppen a Pető nénihez kerültem. Kis, alacsony néni volt, nagyon szép lányai voltak. Az Eötvös utcai sarki nagy, hosszú ház volt az övék. Bélyeget gyűjtöttek. Ha találtam nálunk szép bélyeget elvittem nekik, ezért többször lefényképeztek. A Felsővárosi iskola is nagy volt, de nekünk szebb volt a régi. Innen cipőben indultunk hazafelé, de haza már mezítláb értünk és a cipőt madzagánál lóbálva vit­tük. Józsa Juliskával eltéphetetlen volt a barátságunk. Ők fíákeresek voltak, akkor mozdultak el az asztaltól, ha vonathoz kellett menni. Józsa néni bűbájos asszony volt. Jobbnál jobb ételeket főzött. Biztosan volt más jövedelmük is, mint a fiákerosság. Híres volt a Józsa-féle citera banda. Vasárnaponként a házuk udvarán muzsikál­tak. Volt egy fiúk is, az Anti. Nagyon szép fiú volt. Később mikor én gimnazista voltam tőlük is kaptam éjjeli zenét. 53

Next

/
Thumbnails
Contents