Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Somodi Henrietta: Zsidók Kiskunhalason 1914–1944
Zsidók Kiskunhalason 1914 - 1944 Somodi Henrietta Bevezetés A vidéki zsidóság deportálásával a magyarság egésze máighatóan sérült. Nemcsak azért mert eltűntek a városokból, a mezővárosokból, a falvakból, az utcából, hanem eltűnt velük rengeteg életnek hiába való fáradozása. Azok, akik szilárd alapokkal felépítettek egy működő és élő hitközséget, szinte mind eltűntek. Hosszú évtizedes munkájuk nem hozta meg gyümölcsét, neveik mártírtáblákra kerülhettek a zsinagógák és temetők mártíremlékműinél. A korszak, amelyet bemutatok, azt hiszem a hitközségek életében a legérdekesebb és legizgalmasabb 30-40 év. A század első negyedében a magyarországi zsidó hitközségek „virágkorukat” élik. Az 1800-as évek szervezőtevékenysége, a hitközségek teljes és működőképes szerve-ződése éri el ekkora csúcspontját. Felépülnek azok a zsinagógák, amelyek napjainkig is a századforduló építészeti remekei, felépülnek és szervezetté vállnak az egyéb közösségi épületek, külön épületeket kapnak a mészárszékek, a pászkasütő üzemek, a rituális fürdők, az iskolák és kulturális célokat szolgáló termek. Megalakul számtalan zsidó kórház, szeretetház, aggokháza, és gyermekek otthona. Kialakulnak a temetők, mind új ravatalozási épülettel. A közösségek nagy létszámmal, tevékenyen munkálkodnak. Különböző egyletek, jótékonysági, nőegylet, Házkora egyletek, leányegyesületek alakulnak. Az 1900-as évektől Magyarország minden egyes zsidó hitközsége intézményeivel együtt működik. A közösségek döntő többségében az 1900-1930-ig tartó időszak az, amelyben a hitközségi élet kicsúcsosodik és virágzik. Mindenki feladatot kap, a közösségi épületek működnek, az egyletek tevékenyen részt vesznek a munkában. A legbékésebb és nyugod- tabb időszak ez. Igaz, hogy erre az időszakra esik az első világháború is, számtalan zsidó katona megy harcolni, és hal meg az országért. Minden hitközség elveszíti ekkor jó néhány tagját. A kiskunhalasi zsinagóga bejáratánál elhelyezett márványtábla is emlékeztet azokra a halasi zsidó katonákra, akik az első világháborúban vesztek el. A második világháború szele azonban jóval erősebb. A 30-as évek közepétől ez már érzékelhető. A hitközségi életek és tevékenységek gyors és megállíthatatlan hanyatlása következik be. Az 193 8-ban bevezetett új törvények az ország zsidó lakosságát, és ezen belül is a halasi zsidókat súlyosan érintik. 1941-ben a fiatal férfiak nagy részét munkaszolgálatra hívták be. Számtalan erős családi kötelék ment ekkor örökre szét. Számtalan család veszítette el már ekkor fiát vagy fiait. Ezen a szörnyű úton nem volt tovább megállás. 1944-ben, a hitközségekben több vezetőt is letartóztattak. Tovább nem volt aki, vezesse és összefogja azokat, akiknek nagy összefogásra lett volna szükségük. Szörnyű, és máig kiható kulturális és eszmei széthullás vette kezdetét. A közösségi életek is sorra megszűntek, meg kellett, hogy szűnjenek. Erős közösségi kötelékek hullottak szét apró darabokra, örökre. Nehéz most ezeket a darabokat összegyűjtenünk és újból megpróbálnunk összerakni. 41
