Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
9. táblázat: A házasfelek összesített lakóhelyei Eset % A vőlegény és a menyasszony lakóhelye Kiskunhalas 50 32 A vőlegény másutt lakik 90 56 A menyasszony másutt lakik 18 11,4 Mindkettő másutt lakik 1 0,6 Összesen 159 100 Forrás: Kiskunhalas izraelita anykönyvek Házassági kapcsolatok Az 1848 előttről azonosítható 32 halasi zsidó házastárs származási helyét már bemutattuk. A férjek átlagosan 9 évvel voltak idősebbek a feleségeknél. Ez a későbbi korszakhoz képest „nagy” korkülönbség családalapítási nehézségekre (bizonytalan jogi, gazdasági, társadalmi helyzet, a hitközség kis száma) is utal. Ezért is érthetőek a mellékelt, csonka rekonstrukciós ábrán látható galíciai származású Hofmeister József - itt nem közölt rokoni kapcsolatai; csaknem az összes halasi zsidó családhoz kötődtek. Az 1851 és 1895 közötti anyakönyvek a következő, éves átlagos népmozgalmi adatokat nyújtják:32 Születés 20 Házasságkötés 4 Halálozás 10 1851 és 1895 között a halasi izraelita hitközség anyakönyveiben 159 házasságkötési esetet találtunk. A 155 vőlegény (4 ismeretlen) és a 159 menyasszony születési helye a térképen látható. A férfiak 43%-a (68 fő) halasi lakos volt, 5 közülük 27 fő (40%) itt is született. Mivel általában a menyasszonyok lakóhelyén kötöttek házasságot, így természetszerűleg a nők 87%-a (13 8 fő) halasi (74%-uk, 102 fő, itt is született) volt. (9. táblázat) A házasodási vonzásterületről elmondható, hogy néhány távoli helyet leszámítva, főként a várostól délre eső települések zsidó hitközségei adták a házasfelek többségét. S ha utólagosan valamilyen házasodási stratégia megfogalmazására törekszünk, akkor azt lehet mondani, hogy a racionalitás elve érvényesült, mint ahogy erről már a kecskeméti mintavétel bemutatásakor is írtunk. Az előbbieket igazolja az is - és egyáltalán nem hat az újdonság erejével -, hogy a vizsgálható apa-fiú intergenerációs mobilitásviszonyt tekintve a fiúk 148 esetből 97-szer (65 %) folytatták apjuk kereskedelmi tevékenységét, 18%-a volt az iparos vőlegények aránya. 58 esetben (40%) az apa, fiú és az após is kereskedő volt. Megítélésünk szerint általában mégsem célszerű családi vállalkozásokról beszélni. A háztartás és a vállalkozás elkülönítése ezt valószínűleg csak közvetetten tette lehetővé. Óvatosságra int az is, hogy ezek az adatok bizonyára inkább csak az elsőszülött fiúk párválasztási gyakorlatára jellemzőek, s a mobilitás egyébként is egyéni út volt. Névadás A személynév a személyiség megjelölését és a többi társtól való megkülönböztetését, illetőleg a társadalmi érintkezések lehetőségeit is biztosítja. Reprezentatív halasi mintavételünk a következő időszakok névadási gyakorlatára terjed ki: 1851 -1854,1877-1885. 32
