Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)

A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig

7. táblázat: A zsidó lakosok tizedenkénti elhelyezkedése 1857-ben és 1870-ben

Tizedszám

1857

1870

házszám

%

fő

házszám

%

fő

I.

10

16

65

20

13

52

II.

3

5

15

5

10

40

III.

29

48

141

43

48

184

IV.

12

20

70

21

20

77

V.

4

6

25

8

7

26

VI.

3

5

12

3

2

7

Összesen

62

100

328

100

100

386

Forrás: BKML Kkh. V. 244. i.

8. táblázat: A vallásfelekezetek házankénti megoszlása

Vallásfelekezet

1857

1870

házszám

%

házszám

%

református - zsidó

25

41

24

33

római katolikus - zsidó

15

24

20

28

r. kát. - református - zsidó

9

15

14

19

zsidó

12

20

24

19

református - zsidó - görög keleti1

1

összesen

61

100

73

100

Forrás: BKML K kh. V. 244. i.

A közös házban lakók, vagy csak bejelentettek társadalmi hovatartozásáról, foglalkozásáról -12 családot kivéve, amelyekben a családfők kereskedtek - a népösszeírás alapján a háztartások kevertsége miatt csak annyit lehet mondani, hogy általában iparűzők és kereskedők voltak. A zsidókkal egy házban levő más vallásúak valószínűleg (1857-ben) a háztulajdonosok, illetve többségében a zsidó családok szolgái és szolgálói voltak.

A 328 főnyi zsidóság átlagosan 5 fős háztartásokban, családokban élt: egy család 16 fős, egy 15 fős, kettő 11 fős, négy 9 fős, négy 8 fős (összesen: 121 fő) volt. Hét házaspár volt, hárman pedig egyedül éltek.

A lakás és életkörülmények a szűkösséget, a falusias jelleget mutatják. Több értelmezési lehetőséget ad a szobaszámhoz viszonyított lakószám: így például az egyik házban két lakófelet jelöltek egy szobával és 13 fővel (1 római katolikus, 6 református, 6 zsidó) vagy 1 szoba-kamrás házban 1 reformátust és 8 zsidót, vagy egy szobában 9 zsidót, stb.

Az 1869/1870. évi népszámlálás szerint is a 386 főnyi belterületi zsidóság főként a központban, a főút mentén (forgalom, üzlet), illetve a zsinagóga környékén (amely a római katolikus templomhoz közel van) lakott. Az 1857. évi állapothoz képest az azonosítható házak kétharmadából már elköltöztek. Ez elsősorban a szabadabb lakóhelyválasztással és házvásárlással lehetett kapcsolatban. A városban zsidók által lakott 73 ház közel 40%-a a saját nevükön volt, tehát a bérleti és egyéb minőségben, különösen az úgynevezett tabáni, szegényebb részeken lakóknak sokkal nagyobb volt a száma.

31