Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)

A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola

Az iskola 1945 után

Az 1944-45. tanévben az Izraelita Elemi Népiskolában a sajnálatosan kényszerítő körülmények miatt szünetelt a tanítás. Az 1945 nyarán hazatértek gyermekeiket a város különböző iskoláiba íratták be, mivel az izraelita egyház nem tudta az oktatás feltételeit megteremteni. A Központi Elemi Iskolának az 1945-46. tanévben 20 izraelita vallású tanulója volt.

Az iskola épületét nagyobb károsodás nem érte, csak 3-4 ablak tört ki. A felszerelés nagyobb része eltűnt, a tantermeket kirabolták.5 2

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. augusztus 16-án kiadta a 8 osztályos általános iskola létrehozásáról rendelkezését. Ennek értelmében készítették elő az 1946-47. tanévet. Az iskolafenntartóknak lehetőségük nyílt arra, hogy átmenetileg az elemi iskolai tantervet és órarendet alkalmazzák, mivel az általános iskolát három tanév alatt kellett kiépíteni. A halasi izraelita hitközség engedélyt kapott felsőbb tanügyi hatóságoktól, hogy újjászervezendő iskolájukat továbbra is elemi iskolaként működtesse.

A szülők egy része e döntés miatt gyermekeiket más egyházak iskoláiba, illetve állami általános iskolákba íratták be a nyolc évfolyamos képzés és az azt követő továbbtanulás reményében.

Az 1946 szeptemberében újból megnyílt izraelita iskola tehát megmaradt tartalmában és elnevezésében is népiskolának. Tanítónak alkalmazták Lusztig Zoltánné Neubauer Annát, ki Kalocsán, az iskolanővéreknél szerezte oklevelét 1933-1938 között. Férje magántisztviselő volt. Házasságukból két gyermekük született. Hitoktatással Rosenthal Ibolyát bízták meg.

Az 1946-47. tanévben az iskolának 23 tanulója volt. A fiúk és a lányok együtt tanultak összevont formában, egy tanulócsoportban.

Az egyes osztályok és létszámaik:

I.

n.

III.

IV.

Összes

Fiúk

4

4

1

2

11

Lányok

1

4

3

4

12

Összesen

5

8

4

6

23”

Lusztig Zoltánné sokat betegeskedett. Betegségét ő maga így indokolta: „Szülési szabadsága is gátolja a folyamatos munkavégzésben. A háborús meghurcoltatást a gyermek is megsínyli, ezért fejletlen és ideges a csecsemő.”5 ^Többszöri és hosszantartó betegsége miatt a fenntartó helyettest alkalmazott. Mivel izraelita tanítót nem tudtak felvenni, ezért Regős József helybeli, nem izraelita vallású tanítót alkalmazták. Lényegében az iskola vezetését is ő látta el az iskolaszék irányítása mellett.

Az 1947-48. tanévben 17 tanulót írtak be.

I.

II.

III.

IV.

Összes

Fiúk4

3

3

10

Lányok

2

1

3

1

7

Összesen

2

5

6

4

17”

Továbbra is egy tanítónőt alkalmaztak az összevont osztály tanítására, de őt a tanév nagyobb részében Regős József helyettesítette.

Az iskola tanulóinak névsora az 1947-48. tanévben: Schön Éva, Davidovits Mátyás, Grósz Ernő, Lázár László, Schwarz Klára, Weinberger József, Hábermann Péter, Katz Margit, Kolozs Etelka, Stein Mátyás, Ritter Lenke, Weinberger Miklós, Czunterstein István, Lusztig Ferenc, Weisz Endre, Zafír Cecília, Braun Katalin.

185