Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
Az iskolát 1948 nyarán államosították. Lusztig Zoltánná állami tanító lett, s az Alsóvárosi Általános Iskolában kapott munkát. 1950 februárjában saját kérésére Kecskemétre, a Horváth téri Általános Iskolába helyezték át.5 6 Az általános iskolai körzetek kialakításával egyidőben az izraelita elemi népiskolát az alsóvárosi iskolához csatolták, mint jogutód intézményhez. A felszerelés, a berendezés egy részét a központi iskola kapta meg. 1948 szeptemberében Friedmann Hermann, Zafír Cecília, Weisz Tóbiás, Grünwald Zsigmond, Krausz Imréné, Deutsch Ferenc, Lusztig Lajosné, Szekeres Istvánná, Raáb Gábor, Reinhold Sándomé, Schön Lázámé és Schwarz Sándomé szülők kérték a központi iskola igazgatóját, hogy gyermekeiknek, illetve gondozottadénak szombaton és izraelita ünnepnapokon az írás és minden fajta fizikai ténykedés alól felmentést adjanak.5 7 Dr. Dohány József főrabbi is megerősítette írásban a kérelmet, hogy az izraelita tanulók - tekintettel az izraelita szokásokra, ünnepekre, vallási előírásokra - külön elbánásban részesüljenek. Az igazgató a kérést továbbította a megyei tanfelügyelőnek, ahonnan a következő válasz érkezett: „Értesítem Főrabbi Urat, hogy az államosítási törvény hatálybalépésével az izraelita tanulók részére semmiféle olyan engedmény nem adható, amely az izraelita tanulókat a másvallású tanulóktól megkülönböztetné. Népi demokráciánkban minden ilyen vallási megkülönböztetést célzó kísérlet élesen szemben áll azzal a politikai vezetéssel, amelyet követünk. Az államosított izraelita iskolák tanulmányi rendje tárgyában kiadott rendelkezés is azért helyezte hatályon kívül azokat a korábbi intézkedéseket, amelyek a volt izraelita iskolák helyi óratervét vagy tantervét engedélyezték. Budapest, 1948. december 14. Dr. Simon Menyhért tanügyi főtanácsos.”5 8 Az államosítás, az ezzel összefüggő szervezeti intézkedések és politikai döntések azon túlmenően, hogy megszüntették az Izraelita Elemi Népiskola egyházi tulajdonát, nevelés terén is gyökeres változást hoztak. Az a nevelési eszmény, szellemiség is eltűnt, melyet ez az iskola közel százötven éven át közvetített. Irodalom Fekete Imre 1931 Kiskunhalas megyei város 1930. évi közigazgatási életéről. Kiskunhalas 1935 Kiskunhalas megyei város 1931 -34. évi közigazgatási életéről. Kiskunhalas Gszelmann Ádám 1998 Elemi oktatás Kiskunhalason. Halasi Téka 19. Kiskunhalas Nagy Szeder István 1936 Kiskun Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének története. Kiskunhalas Petrák Katalin - Milei György (szerk.) A Magyar Tanácsköztársaság művelődési politikája. Gondolat, Budapest Dr. Térfi Gyula (szerk.) 1910 Magyar Közigazgatási Törvények. Grill Károly Kiadóvállalata Budapest Jegyzetek 1. Nagy Szeder István 1936.69-70. 2. Nagy Szeder István 1936.71. 3. Nagy Szeder István 1936.71-72. 4. Nagy Szeder István 1936.71 -72. 5. Nagy Szeder István 1936.75. 6. KIÍR 18/1876,99/1898,152/1901,131/1902,79/1903,91/1904,183/1904 7. Halasi Hírek 1887. május 8. 186
