Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)

A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola

5. A kiskunhalasi Elemi Ortodox Izraelita Népiskola tanulói 1940 körül Felül Schütz Jenőné Strasser Olga és Feuerstein Fülöp

izraelita hitközség távozásával elesett az államsegélytől is, mivel az ő fizetését biztosította az oktatásügyi kormányzat a hitközséggel történt megállapodás alapján. Új tanítót nem vettek fel. A létszám sem indokolta két tanulócsoport működtetését. A négy osztályt összevonták, s az 1942-43. tanévben már minden tanulót Schützné Strasser Olga tanított.

A 32 fős osztályba 17 kisfiút és 15 kisleányt vettek fel. Közülük 7-en az első, 8-an a második, 9-en a harmadik, 8-an a negyedik osztály tanulói voltak.

Az 1943-44. tanévben méginkább fokozódtak a nehézségek. Sokan a várható üldöztetések, megalázások elől elmenekültek, emiatt a tanulók száma is folyamatosan apadt. A tanévet március végén be kellett fejezniük, az addig gyorsított tempóban elvégzett tananyag alapj án leosztályozta a tanítónő a gyermekeket, kik bizonyítványaikat is megkapták.5 0

Május 22-én a Halason maradt izraelita vallású lakosságot - 551 főt - gettóba kényszerítették. Ahol korábban gyermekzsivajtól volt hangos minden terem és iskolaudvar, most a gyermekeknek is szenvedés, nélkülözés, kilátástalanság jutott osztályrészül. Az iskola- épületben, annak udvarán s a környező házakban rabok módján voltak kénytelenek élni az iskoláskorú gyerekek és szüleik. Később Szegedre a Téglagyár épületébe, majd innen táborokba szállították őket, nagyobb részüket Ausztriába, a Bécs melletti munkatáborba. Ezeknek a gyermekeknek ünnepélyes tanévzárás, jutalomkönyvek, gondtalan vakáció helyett a félelem, rettegés és nélkülözés jutott.51

184