Jankó Ákos: Kiskun parasztverselők - Thorma János Múzeum könyvei 9. (Kiskunhalas, 2001)

Kiskun parasztverselők

Nagy lakodalom lesz máma a Tabánba,

Tátva marad ottan minden ember szája.

Szól majd a muzsika, bufog a bumbardó,

Örömében huhog az éjjeli bagó.

A menyasszony kikérésnél mindig elmondott, szokásos intelmek:

Jól meggondoltad-e elejét, utóját,

Hogy kivel kötöd be két szemed világát?

Mert nem tollas vánkos, hogy megfordíthatnád,

Senem kölcsön kenyér, hogy visszaadhatnád!

Tartalmilag teljesen más, ritmusában azonban szintén a vőfélyrigmusok által ihletett sorai Modok Sándornak:

Itten meg is álltam, kissé gondolkoztam,

Hogy vájjon merre is fordítsam az utam.

El is jött csakhamar, nem sokáig vártam,

Míg ezt hamarosan bölcsen eltaláltam.

Gyenizse Antal Halas város határa mikénti elpusztulásának gyászos vázlata című verse a kurucdalok panaszos hangját idézi. A kuruc költészet ismerete és annak a vers első 38 sorában újraéledése aligha vitatható:

Halas város, mezővárosjaj de csúffá lettél,

Szép híredtől, szép nevedtől jaj de távol estél.

Halas város, mezőváros jaj de csalva lettél,

Barmaidtól, juhaidtól jaj de távol estél.

Vas Imre költészetére Csokonai és Petőfi költeményei lehettek legnagyobb hatással. Töprengés című verse gondolatmenetében is Csokonaira emlékeztet. A Vadász lettem trubadúr képalkotásának ismerete Balassi közvetítésével juthatott el hozzá. Néhol még a műdal hatásával és népi eredetű gondolatformákkal birkózik /Megizentem/. A Ha én elég erős volnék című vers naivitásában is szép, erős, tiszta társadalmi líra, ahol szinte a népmeséi hős igazságában magasztosodik fel.

Míg Bacsó és Gózon verselésére a régi református kollégiumok verselgető hangja, a halasi iskolából is szerteáradó latinos műveltség jellemző, addig Gyenizse, Modok, Egyed Izsák és Kis Illés verseiben a kor alsó néprétegének kijutó, néha selejtes vásári ponyvairodalom hatása a döntő, Vas Imre pedig a parasztköltészet területén is a modem, haladó költői gondolat híve. Bacsónál Az 1866-ik évi fagyásról című versben a május képének ragyogó leírása és a kitűnő hasonlatok horátiusi gondolatokat ébresztgetnek. Vas Imre olvasmányairól keveset tudunk, verseit egészükben nem köthetjük előző korok irodalmi emlékeihez, de a népdalok világához sem. Egyéni lírája mellett eszmei mondanivalója a kor szocialista mozgalmainak divatos ideológiai szólás34