Szűcs Károly: Lakatos Vince a fotográfus - Thorma János Múzeum könyvei 8. (Kiskunhalas, 2001)
Képek és szemelvények
kezelik a járatleveleket, megcsinálják a tanyaiaknak a ki- és bejelentőlapokat, adófelmondási, adóbevallási íveket. (...) Érdemes megnézni, hogy mi mindent valósított meg például Regős József tanító úr a Füzes-pusztai iskolában.-Az én gyerekeim - meséli a tanító úr- közösségi életet élnek az iskolában. Szabályszerű közösségi szervezet ük van, amelyben a tisztséget viselőknek önállóan kell elvégezniük feladatukat. Van bíró, jegyző, kisbíró, esküdtek. Takarékpénztárjuk, postájuk, Vöröskereszt Egyesületük. Ennek az a célja, hogy a tanyai gyerekeket már az iskolában önállóságra, bátor kiállásra neveljük. EHogy megszüntessük azt a bátortalan tanyai embertípust, aki azonnal elveszti a lába alól a talajt, ahogy a városba, faluba bekerül. (...)- Mert a füzesi gyermekeknek újságjuk is van. A tanító úr a főszerkesztő, de minden sorát a gyerekek írják. No, nagy öröm és büszkeség is, ha valakinek megjelenik az újságban a verse, cikke, vagy riportja. Afüzesi „Gyermekújság”- mondja a tanító úr- már nyolcéves. Gondoltuk, ha már mindenünk van, legyen újságunk is. Mindiga legjobb dolgozatok kerülnek bele az újságba s akinek írása van benne, az haza is viheti a szüleinek megmutatni... Ennek a kis újságocskának csak a tanító úr írógépe a rotációsa, de bizony betölti úgy hivatalát, mintsok nyomdában készült öreg társa. (Árva népem. Stádium, Budapest 1940. 214-224. o.) Kanászhiány és kultúra Károly gazda: Atanyán nem úgy van ám, minta városon, hogy véletlenül születika gyerök. Itt azért lösz, mert köll. A gazdának a tanya körül köll a segítség, a szögény embörnek mög azért, hogy szolgálni adhassa. Nem volt ám a szögény embör se így letetvösödve, amíg nem köllött a gyerököt süldőkoráig otthon ötetni. Régön a 6-8 éves gyerök má' mögkereste a mindönnapit. Még haza is vitt a bérbül, hol egy malacot, hol egy borjút, hol 5-6 mázsa rozsot. Akkor tudott a szögény embör gyűjteni, öregségire egy kis homokot ragasztani. (Árva népem. Stádium, Budapest 1940.179. o.) Strandol a tanya 17. kép Ami kanász, gulyás, libapásztor csak akad a tanyában, meg a szomszédságban, mind ott lubickol a nádsusnyós, békalencsés vízben. A fehérnépek csak úgy ingben, vagy egyszál felső ruhában. Visítanak kegyetlenül, ahogy meglátjáka fényképezőmasinát. Netögyön bennünket világ csúfjává a tekintetes úr! -rimánkodik az egyik eladólány... (Árva népem. Stúdium, Budapest 1942.107. o.) Tragédia a pusztán Meghökkentő gyermektragédia játszódott le szombat délután Felsőszálláson, Berky Gyula főhadnagy, földbirtokos tanyáján. Flárom kistestvér játszott gondtalanul és vidáman a májusi napsütésben. A mosóteknőt ráeresztették egy mély vízzel telt vályogvető gödörre. Beleültek hárman, kacagtak, paskolták a vizet. Örültek a csillogó víznek, a zöld határnak - az életnek. Aztán a teknő felbillent. Egyik gyermek súlyos betegen fekszik, kettőt elnyelt a víz, elragadva a halál” (Halasi Hírlap, 1935. május 25.1. o.) 26
