Szűcs Károly: Lakatos Vince a fotográfus - Thorma János Múzeum könyvei 8. (Kiskunhalas, 2001)
Az újságíró mint fotográfus
az újságíró mint fotográfus Kiskunhalas - Budapest 1933-1942 Lakatos Vince a világválságot megelőző szellemi és művészeti forrongások időszakában, az 1920-as évek végén iratkozik be a Szegedi Egyetem jogi karára. Nem tudjuk, hogy a középiskolát, és Kiskunhalas nem igazán reformer intellektuális közegét elhagyván, Szegeden kikkel tartott kapcsolatot, mit olvasott, milyen eszmék hatottak rá. Gimnáziumi évei óta írónak készült, Adyt olvasott; korabeli felfogás szerint fogékony volt a radikális gondolatokra.' Ugyanakkor már ebben az időben erős felelősségtudattal rendelkezett mind a nehéz körülmények között élő családjával, mind gyermekkora sorstársai, a tanyai szegények iránt. Ebből az alapállásból indokoltnak vélhetnénk, hogy Szegeden hamar kapcsolatot talált a korszerű társadalmi nézeteket valló Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával. Együttműködésüknek azonban semmi nyoma nincs. A szakirodalomban azonban nyoma sincs, hogy Lakatos Vince kapcsolatban lett volna a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, illetve azok agrársettlement mozgalmával, bár tudnia kellett róluk. A Buday György által szervezett mozgalom éppen Lakatos szegedi egyetemi évei alatt bontakozik ki (1929-33). A kor egyik sokat említett témája a tanyakutatás, amely a szegedi fiatalok agrársettlement mozgalmának fő tevékenysége volt, nyilvánvalóan őt is érdekelte. Együttműködésükről mégsem tudunk, pedig a munkacsoport még Kiskunhalason is gyűjtött népdalokat. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy Lakatosra, az egyetemi század tagjaként, a katonai előírások vonatkoztak. A szegedi fiatalok mozgalma sok rokonságot mutat Lakatos későbbi újságírói programjával. A tanyabejárás, a népművelő és felvilágosító előadások tartása, ugyanakkor a tapasztalatok szociografikus összefoglalása, valamint a dokumentálás, publicitás céljára agrár- szociofotók készítése, mindazok a tevékenységformák, amiket a szegediek - és tőlük függetlenül Lakatos-a gyakorlatban is megvalósítottak. Lakatos nyilvánvalóan ismerte a korabeli szociofotót és annak képszemléletét is. Bizonyítja ezt a Békésszentandráson 1937-ben készített sorozata a Kőrös-csatornát ásó kubikusokról. Ezeken a felvételeken az expresszív képhatás érdekében az avantgárd fotográfiából - és a hozzá kapcsolódó szociofotók kompozícióiból - ismerős megdöntött horizontot alkalmaz. Lakatos Vince a Halasi Hírlap első számától kezdve, 1933 júniusától Budapestre költözéséig, 1941 januárjáig meghatározó személyisége a halasi újságírásnak. Sok esetben egyedül írja a Halasi Hírlap, majd a Kunsági Napló, továbbá a Halasi Újság számait. Mindhárom lapnak szerkesztője, az utóbbi kettőnek egyben alapítója és felelős szerkesztője is.2 A Halasi Hírlap a Gazdasági Egyesület félhivatalos lapja - egy civil szervezeté, ahogy ma mondanánk. A Gazdasági Egyesület és a kiskunhalasi önkormányzat egymással összefogva működtetik az újságot. Dr. Fekete Imre polgármester (1930-1940 között tölti be tisztét) kezdettől fogva a városházi alkalmazott Lakatost is delegálja a laphoz. A Halasi Hírlap már megalakulásakor a paraszti gazdái kodás példa mutató eseteit és a gazdasági hírek közlését tűzi ki céljául. Programja az agrárium fejlesztését célzó egyesületi, politikai és közigazgatási kezdeményezé75
