Szűcs Károly: Szebényi Imre szobrászművész 1923-1983 - Thorma János Múzeum Könyvei 4. (Kiskunhalas, 2000)
Élet és életmű - 1947–1956
rint ekkoriban közösségtől visszahúzódó, közepesen tanuló fiatalember, aki ugyanakkor a különféle művészi kifejező eszközök iránt érdeklődik. A Szász Károly Önképzőkör tagjaként felolvasásban dicséretre méltó ügyességet tanúsít, illetve egyik szerkesztője az iskolában kéziratos formában terjesztett irodalmi lapnak, a Pegazusnak. 1941-ben ’érett’ minősítéssel érettségizik.5 Jól rajzolt, és már a gimnáziumi évek alatt térplasztikákat is készített. Tóth Béla rajztanár segített neki a technikák elsajátításában. De tanult a helyi sírkőfaragóktól is, akik segítségével sírszobrokat, így például Krisztus-alakot faragott a katolikus temetőbe. Irodalom-orientált érdeklődése mellett egyre határozotabban fordul a szobrászat felé: „amikor a Református öregtemető Kossuth utcai oldalát parcellázás céljából kiürítették, Imre engedélyt kapott az Egyháztól arra, hogy néhány gazdátlan sírkövet hazavigyen. Talicskán tolta a köveket a városon keresztül” - emlékszik vissza egy diáktársa.6 Már középiskolás korában kiállítása nyílt a gimnáziumban, de a főtéri boltok kirakataiban is bemutatta szobrait.7 1941-42 között különböző állásokai tölt be Kiskunhalason a Hangya Szövetkezetnél, illetve a Városházán. 1943-ban a Horthy ligeti repülőgépgyárban startellenőr lesz, majd a következő évben Komáromban bevonul katonának. 1944-ber? amerikai fogságba esik, és különböző fogolytáborokat megjárva (Burghausen, Erding, Haag), 1945. októberében hazaszökik. Egy ideig a szüleivel él Kiskunhalason, de 1946-ban felköltözik Budapestre és a Magyar Nemzeti Múzeumban ötvös-restaurátorként helyezkedik el. 1947- 1956 Budapestre költözése évében megismerekedik későbbi feleségével Hlaváts Adrienne-vel, és a következő év májusában megesküdnek.8 „A Fettich Nándornál ismerkedtünk meg, aki szüleimmel szemben, a Bartók Béla úton lakott. Fettich ugyancsak a Nemzeti Múzeumban dolgozott. Müveit volt és otthonában rendszeresen szervezett házi kamarazenét. A férjem nála lakott albérletben, és egy ilyen zenélés alkalmából hallott engem zongorázni és énekelni - akkor még tudtam énekelni, pl. Schubert „Ave Mariá”-ját -, és ez nagyon tetszett neki. Feljárt hozzánk, később pegig kérte, hogy nálunk lakhasson albérletben, mert a Fettich Nándornál már nem volt helye. Ezt követően hozzánk költözött, és a vége az lett, hogy megkért feleségül.”9 Nemsokára megszületett Adreienne lányuk. Otthagyja az ötvös-restaurátori állását és az Iparművészeti Főiskolára jelentkezik. 1948- 50-ben itt ötvös szakon tanul, vezető tanára Somogyi József.10 A család anyagi gondjai azonban arra késztetik, hogy másfél év után lemondjon tanulmányairól, és mint önálló iparművész boldoguljon. Felesége közreműködésével ekkoriban ismerkedik meg Med- gyessy Ferenc szobrászművésszel. A kölcsönös rokonszenven alapuló mester-tanítvány viszony eredményeképp Medgyessy hamarosan saját házába és műtermébe fogadja Szebé- nyit.“ Medgyessy hatása alapvetően befolyásolja sorsát, bár átmenetileg „civil” foglalkozást vállal, amikor földmérőként helyezkedik el a Duna-Tisza Öntözőtársaságnál, végleg a művészpálya mellett dönt. 1951-ben jelentkezik a Képzőművészeti Főiskolára, a „szobrász szakosztályba”, nappali szakra. Szabó Iván, majd Mikus Sándor a tanára.12 Egy csoportba 4
