Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
88 Gallina Zsolt A templomhoz tartozó egyéb építményt nem tudtunk megfigyelni, de ennek az is lehetett az oka, hogy a szelvényeink szorosan a templom hajójának és szentélyének feltárására szorítkoztak. Azonban bizonyos, hogy a templomnak nem volt tornya. A Délalföldi falusi templomok egyik sajátossága volt egyébként a torony hiánya (SZATMÁRI 1996. 68.). Feltételezhetjük, hogy a temető a templommal lehetett egykorú. Erre utal az, hogy a sírok tájolása megegyezett a temploméval. Továbbá a temető sírjai egyetlen esetben sem voltak érintkezésben a templom falaival. A sírok betöltésében több alkalommal volt faszén, építési törmelék. Ha törmelék van a sírban, akkor gyakorta feltételezik, hogy a templom pusztulása után temették el a halottat. A kis mennyiségű törmelék azonban úgy is bekerülhetett a sírföldbe, hogy egy templomfelújítás után elplanírozták, elegyengették a területet. Semmiképpen nem szabad emiatt a templom pusztulását feltételezni (TARI 1991. 395-398.). Néhány sír (2., 15.) esetében azonban szinte törmelék tölti ki a sír földjét. Ezekben az esetekben a templom pusztulása utáni temetést tételezhetünk fel. Megfigyeltünk egy az elpusztult templomba történő későbbi temetkezést. (2.) Az erőszakos halállal halt halottat az egykori közösség vélhetően kivetette magából, ezért temették a már temetőnek nem használatos, de azért még szent helynek számító halomba, illetve a pusztuló félbe levő templomba. A templom belsejében és körülötte sírok helyezkedtek el, melyek nagy részét későbbi kő- és homokbányászó, valamint „kincskereső” gödrökkel bolygattak meg. A templomot igen nehezen datálhatjuk. Ugyanis az egyszerű falusi templomok nem keltezhetők csupán az alaprajzuk alapján. A sírok leletanyaga nagyon gyér (I. Lajos dénár, kevés koporsószeg, bronz rozettás koporsódísz). A templom körüli temető leletei egyébként is csak a templom fennállásának idejéhez nyújtanak adalékot. Az építés, a templom elhagyása és a pusztulás idejének megállapításához azonban nem elegendőek (TARI 1991. 401-402.). Az itt feltárt temetőrészlet szinte melléklet nélküli sírjai alig adnak datáló információt a temető és közvetve a templom keltezéséhez. A templom területéről előkerült leletanyag nagyon gyér, kevés 13-15. századi edénytöredék került napvilágra innen. A templom feltehetően az Árpád-kor után épült. Erre utal-hat az is, hogy az Árpád-kori templomokra jellemző agyagalapozás itt hiányzott. A fentiek alapján a templom feltehetően a 14. században épülhetett és a török időkben pusztulhatott el. Templomok Kiskunhalas környékén 1. Kiskunhalas-Templomhegy A lelőhely a várostól közvetlenül DNy-ra, a Harangos téri vásártértől DNy-ra, a Dong-értől Ny-ra, a mai Tinódi utca környékén található. A „Templomhegyet” átszeli a Jánoshalmára vezető közút (706-424 sz. térképszelvény; 381,1-381,5 - 532,9-533,2). Révész György így írt a lelőhelyről: „Úgynevezett Templomhegy már ezelőtt négy évtizeddel úttöltésnek hordatott, akkor sok tégla és kő a fundamentumból kihányatott, együtt ló és több ember és gyermek csontok összezúzódtan, több helyen találtattak,...
