Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén 89 akkor ott I. Lajos, Mária, Zsigmond, Albert és I. Mátyás pénze találtatott ... Hihetővé teszi azt, amit Horváth Péter is latin kiadásban közöl, hogy t. i. Halas közelibe I. Mátyás idejében Kinizsi a cseheket itt törte össze Nagy> Halomnál és a Szőlőskertek alatt, minthogy 1745. előtt Halasnak ott volt a szőllője és a Templomhegy, szájról-szájra maradt, hogy a csehek közül sokan bementek menekülni a templomba, azt ágyúval rájuk szaggattatta, mint ott mellette átjárás vizen készítődött, elhordatott a templomhegynek nagyobb része ... A fundamentumon alul ... egy kerek sírra találtak, melybe öt ember volt ülő helyzetben eltemetve, hol keményfa fejfa darabja is találtatott ... a föld lezuhanásakor egy embernek egy zacskó darab szemébe tűnt, felvevén, abban összeállón pénz volt... 27 darabot megszerzettem ... Árpád-házból való, közötte ... III. Béláé ... II. András pénzeihez mindenik példány ... hasonlít” (WICKER 1989. 30-31.). Az ismert régészeti lelőhelyet Pesty Frigyes is említette: .flagyhalom vagy Templomhegy - az alsó fekete - vetemény földek közt — a tóparton hajdan kitűnő domb volt, rom maradvány köveivel, csontokkal és üszők darabokkal; közelebbi év tizedekben áttöltésnek elhordatott, hagyomány szerint, hagyomány szerint ez lehetett a legrégibb egyház Halason, mely ... menhelyül szolgált, róla egyenes históriai adat nincs.” (PESTY 1978. 36-37.). A fenti régészeti adatokra már Gyárfás István is felfigyelt. Felsorolja a Révész György által ismertetett leleteket. Ő is templomot tételez fel e területen: „Középen a legmagasabb részen az alsó rétegen, öt hulla között: III. Béla 14 darab, továbbá TV. Béla, ezenkívül tatár és friesaticusnak elnevezett pénzeket tartalmazván ...Ez utóbbi leleteket tartalmazó rétegen felül, hihetően ráhordott földdel a domb magasabbra emeltetvén, épült rajta a XIII-ik század vége felé a halasi kúnok első egyháza kőből és téglából, mely Kinisy által döntetett romba. Ez állítást igazolják ezen felső rétegből előkerült fekete szénüszkök, tégla, kő, mésztörmelék vegyüléke, ezek között összezúzott embercsontok, I. Lajos, Mária, Zsigmond, Albert és Mátyás pénzei ...” (GYÁRFÁS 1883. 329-330.). Nagy Szeder István kétségbe vonta, hogy a Templomhegyen valóban templom állt volna, mert szerinte a fenti régészeti adatok ezt nem támasztják alá. Szerinte a Templomhegy helynév is csak a csak 1867-től, a hegy átvágásakor jött létre a nép ajkán (NAGY SZEDER 1926. 66.). Azonban a templom körüli temetőre utaló kőomladék és a több rétegben temetett sírok mégis az egykori templom meglétét látszanak igazolni. 1960-ban építkezés során embercsontok kerültek elő a Templomhegyen. Horváth Attila helyszíni szemléje során a csontvázakat középkorinak határozta meg, valamint itt Árpád-kori edénytöredékeket gyűjtött." 1961-ben újabb építkezések nyomán tűzhelymaradványokat figyelt meg Vorák József,* 12 még ebben az évben középkori falu nyomát és szétdűlt házat észlelt Kőhegyi Mihály.13 1964-ben és 1965-ben a Templomhegy egy részét a Harangos-tó medrébe hordták. A helyszínelő Vorák József téglaépületet, cseréptöredékekkel kirakott aljú Árpád-kori házat figyelt meg és középkori leletanyagot gyűjtött.14 A fenti adatok alapján feltételezhető, hogy a Templom-hegyen " KJM Rég. Ad.: 64.28., RégFüz. Ser. I. No. 14. 1961. 15., TJM Rég. Ltsz.: 60. 38. 5-13. 12 TJM Rég. Ad.: 5516., TJM Rég. Ltsz.: 61.40. 4., 61.40. 5-15. 13 RégFüz. Ser. I. No. 15. 1961. 87. 14 TJM Rég. Ad.: 6131., 7372.
