Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
* HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 83 ✓ Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén Gallina Zsolt A Duna-Tisza közén igen kevés Árpád-kori-középkori templom maradt meg napjainkra, ismert történeti okok miatt. Az újabb felszíni és a régészeti kutatásokból azonban az derült ki, hogy ezen a vidéken az eddig ismerteknél lényegesen nagyobb számban épültek a középkorban falusi templomok (BICZÓ 1987. 71-80.). Az Alföld egyes régióiban már történtek kísérletek a falusi templomok számbavételére (Heves megye KOVÁCS 1967. 35-62., Pest megye GUZSIK 1979/a., Veszprém megye GUZSIK 1979/b. 163-202., Hajdú-Bihar megye MÓDY 1989. 41-55., Cegléd környéke TARI 1991. 389-432., Gyula vidéke SZATMÁRI 1996.). Tanulmányunk célja a Kiskunhalas környéki egykori falusi templomok számba vétele és vizsgálata volt. Kiskunhalas környékén a régiségek gyűjtésének másfél évszázados hagyománya van. A Halas környéki régészeti leletekről, lelőhelyekről, így az egykori templomokról és részben a hozzájuk tartozó falvakról is tudósított Révész György helyi gyűjtő a múlt század 50-es, 60-as éveiben. Részben az ő feljegyzései alapján készült Pesty Frigyes A Jászkunság kéziratos helynévtára és Pest-Pilis-Solt vármegye kéziratos helynévtára, amelyekben számos adatot találunk a környékre vonatkozólag. A fenti írások fontos adalékokat tartalmaznak Kiskunhalas tágabb környékének régészeti lelőhelyeiről, középkori templomairól és településeiről. A fent említett lelőhelyek jó része a terepen is lokalizálható. így e lelőhelyek és leírásaik fontos támpontot adnak mind a terepmunkálatokhoz, mind a településtörténet megírásához. A Kiskunhalas környéki falusi templomok kevés számú régészeti feltárása mellett a névadás gyakorlatára és a felszíni kutatásokra kellett hagyatkoznunk. Az esetek többségében templomos helyre utal a Kőhalom, Köveshalom, Templomdomb, Templomhegy, Templomhely helynév. Terepbejárásaink során e helyeken több esetben építési törmeléket, köveket, középkori tégladarabokat, embercsontokat is találtunk. Mindezen adatok azonban az egykori templom puszta lehetőségét jelentik. A kutatások alapján, egy Kiskunhalas körüli 20-25 km sugarú körben, 31 Árpád-kori és/vagy középkori templom tételezhető fel. Ebből 10 templom egykori léte bizonyítható.1 Természetesen ez nem jelent időbeli egybeesést, hiszen a vizsgált történeti időszak mintegy hat évszázadot ölel fel. Ugyanakkor a kutatás korlátokba ütközik. Az ismert templomoknak csak kisebb hányadát tárták fel legalább részben. Ráadásul az eddig kutatott templomok egy részének építési és fennállási ideje sem tisztázott. A templomok régészeti feltárása folyamatos pusztulásuk miatt egyre sürgősebbé válik. A szilárd építőanyagban szegény vidék lakói évszázadok óta hordják ezen épüle- 1 1 Az általunk számba vett templomok nagyobb területen helyezkednek el, mint a korábban vizsgált Gyula (SZATMÁRI 1996. 9-87.) és Cegléd (TARI 1991. 389-432.) környékiek. Ebben az esetben ez nem egy középkori vonzáskörzetet jelöl, mint a fenti esetekben, hanem egy általam önkényesen megvont határt.
